Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP):
896 kistelepülések megtartóképességének a fokozása. Tesszük ezt egyáltalán a mai rendszerükben? Egyáltalán nem tesszük. Ezekben a kérdésekben kellene pontosan olyan törvényeket alkotni, és olyan rendszereket kialakítani, hogy a kistelepülések megtartóképességének a fokozásával ne sérüljön a magyar tanyasi világ, ne sérüljön a magyar kistelepülések helyzete, rendszere. Erre szeretnék egy nagyon jó példát mondani, amit Lezsák Sándor is töb b alkalommal elmondott. Az elmúlt időszakban Magyarországon körülbelül 30 ezer tanyasi világ szűnt meg. Tessék kimenni a határon túl Ausztriába! Hány ezer tanyasi, családi vállalkozási farm alakult Ausztriában az elmúlt időszakban? Sőt mit több, példát leh etne 15002000 méter magasságból is felhozni, ahol csodálatos szép környezetben tudták megvalósítani a tanyasi világot, a tanyasi világon belül pedig a családi gazdaságot valóban egy nagyon korszerű szövetkezési forma keretén belül, ahol nemcsak a termék e lőállítására szövetkeztek a gazdák, hanem az értékesítési, piaci versenyben történő részvételre is tudtak szövetkezni a gazdák. Pontosan ezekben a kérdésekben kellene a magyar agrárgazdasági törvényeket úgy átalakítani, olyan szerkezeti formát kialakítani, amivel ezeket lehet elősegíteni, ahol valóban a gazdák, a tanyasi világban élő termelők, agrárágazatban élők egy olyan szövetkezeti formát tudnak kialakítani, ahol nemcsak a terméket, hanem magát a piacot is tudják irányítani, vezérelni, és így nem kerül a magyar áru kiszorításra a hazai piacon, és nem bóvli áruk kerülnek be. Nagyon jól tudjuk az élelmiszerbiztonság szempontjából a színező- és tartósítóanyagok jelenlegi állapotát vagy a génmanipulált termékek hazai piacon történő térnyerésé t. Ezeket mind gátolni kellene. Hiszen ha ránézünk a mai fiatalságra, látjuk azt, hogy zömében elhízottak, és ez pontosan abból adódik, hogy olyan terméket fogyasztanak, amely vagy génmanipulált, vagy pedig túlságosan sok színező- és tartósítóanyaggal bír. Ezzel szemben a magyar termékek nem ezt a minőséget garantálják, hanem ennél sokkal jobb minőséget biztosítanak a magyar fogyasztók számára, és akár az európai piacon történő elhelyezés szempontjából sem mindegy, hogy tiszta terméket tudunke az Európai U nió piacára biztosítani és adni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , vagy pedig beletörődünk abba, hogy kínai méz, marokkói paprika vagy pedig tartósítószerekkel ellátott déligyümölcsök kerülnek a hazai piacra, és ezzel tulajd onképpen saját egészségi állapotunkat is rontjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok és a független képviselők soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Magda Sándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének adom meg a szót. (10.30) DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudva, hogy elnök úr köszöntötte a nőket, én megragadnám az alkalmat, hogy a nők mellett azokat a Zoltánokat köszöntsem, akik a vitában itt vannak mind a kormánypárt, mind az ellenzék részéről. Nagy örömömre szolgál az, hogy az eddigi hozzászólások, ehhez a Házhoz méltóan, egy közös gondolkodás formájában fogalmazódtak meg. Számunkra, számomra ez végtelenül fontos, mert azt gondolom, hogy a tévénézők, akik az eddigi hozzászólásokat meghallgatták, valahogy azt gondolják, hogy nem is a magyar parlamentben történik ez a beszélgetés, hanem egy baráti körben, ahol a szakmáról beszélünk, ahol lehet vitatkozni, de természetesen csak a jövőt kívánjuk előrevetíteni, és mindannyian valamilyen formában hozzá akarunk ehhez járulni. Tiszte lt Országgyűlés! Kedves Kollégák! Azt nem lehet elvitatni, hogy Magyarország a kedvező termőföldi és ökológiai adottságai alapján, valamint - és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni - a magyar vidéken élő emberek szorgalma és hozzáértése alapján minden idősza kban biztosította azt az élelmiszermennyiséget, amely a hazai fogyasztást igényelte, sőt időről időre olyan többletexportot tudtunk biztosítani, amely sok esetben termékféleségenként az egyes termékek 3040 százalékát is meghaladta. Ezért nem közömbös az, hogy milyenek lesznek ezek a termékek, és hogyan lesz tovább.