Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
895 csak egy példa a rra, hogy mi alakult ki jelenleg Magyarországon. Nincs termékvédelem, mint piacvédelem, nincs szerkezetátalakítás. Sőt mi több, jelenleg a magyar agrárgazdaságból élő vállalkozók, családi gazdaságok körbetartozása alakult ki. Erre szeretnék példát is felho zni, és számos képviselőtársam ezt tudja bizonyítani is. Olyan mértékű körbetartozás alakult ki, ami tulajdonképpen egy spirálszerűen működő tevékenységet von maga után. Az agráriumból vagy más vállalkozásból élők tartozásai 1620 millióra rúgnak, kintlévő ségei 25 millióra rúgnak. Nem tudják egyszerűen kifizetni, nem tudnak abból a spirálból kikerülni, amely alapján az anyagi helyzetüket tudnák rendezni. Ebből adódóan fenyegetettségi állapot alakult ki Magyarországon. A körbetartozás ma már nagymérvű, amibe n a nagy bevásárlóközpontok is nagy szerepet játszanak. Itt nézzük a hazai mézkínai méz viszonylatát, nézzük a hazai paprikamarokkói paprika közötti viszonylatot, de ugyanúgy lehetne mondani a gyümölcsök kérdését is, amikor tartósítószerekkel beoltott gy ümölcsöt vásárolnak az állampolgárok, valószínűsíthetően olcsóbban, mint a hazai gyümölcsöt, de amikor megvásárolja, és két napig áll, utána fogyaszthatatlanná válik. Ezért Magyarországon az agrárterületen igenis egy olyan szerkezetátalakítást kellene végr ehajtani, ahol garantálni lehet a termék- és piacvédelmet. Úgy is lehetne garantálni a termék- és piacvédelmet, hogy adott esetben Veszprém, Vas, Zala megyében a napraforgótermelők ne járjanak rosszul, ne azon gondolkozzanak adott esetben, hogy öngyilkoss ágot követnek el. Hisz amikor a termelést elindították, hitelt vettek fel, és amikor értékesítettek, megbíztak a bészben, tehát az államilag is minősített beszerzési és értékesítési szövetkezetben, és sajnos kijátszva a gazdákat, közel 150 gazdát - ezek mö gött családok állnak - kijátszva 4200 tonna napraforgót tüntettek el úgy, hogy egyszerűen nyoma veszett. Maga a bész is egy olyan eszközhöz nyúlt, hogy egy még be nem jegyzett bt.t bízott meg, és azzal kötött szerződést, annak adta el a terméket, és a bt. , amelyik még bejegyzésre sem került tulajdonképpen, egyszerűen a pénzzel együtt lefalcolt; ma körözés van ellene. Sem a bészt nem vonja senki felelősségre, sem pedig a terméket előállító gazdákat nem kártalanítja senki. Tehát ebben a rendszerben is pontos an pénzügyileg kellene olyan törvényeket megalkotni, hogy adott esetben ezen körbetartozások ne tudjanak kialakulni. A másik ilyen szegmens, aminek Németországban is nagyon keményen gátat vetettek, a piaci szállítói és szerződési alkalmasság viszonyai. Ma a nagy bevásárlóközpontok megkövetelik egyegy termékre a háromnapi beszállítási kötelezettséget. Hogyan történik a fizetési határidők megállapítása? 90120 napos fizetési határidők vannak. Tehát hányszor kell addig a beszállítónak, a termékelőállítónak a z áruját háromnaponként beszállítani a nagy bevásárlóközpontba, mire először fizetéshez jut? Hány száz százalékos haszonnal dolgozik tulajdonképpen maga a bevásárlóközpont, mire legelőször a gazda az általa beszállított áru után megkapja az első fizetést? Pontosan ezekben a kérdésekben kellene nagyon határozott lépéseket tenni, és megtiltani az olyan szerződési viszonyokat, amelyek 30 napon felüli teljesítési kötelezettséggel bírnak. Ezt megtették Németországban, Dániában, Hollandiában, tehát nem kell ettől félni, hanem pontosan a hazai termék- és piacvédelem érdekében olyan határozott lépéseket kell tenni, hogy ilyen körbetartozási rendszerek ne tudjanak kialakulni, mert ebben nem a gazdák válnak nyereségessé. Sőt mit több, tudok olyan almatermesztőt Adorjá nháza, Kispirit, Nagypirit környékéről, akinek 52 millió forintos vesztesége alakult ki pont emiatt, hogy háromnapi kötelezettséggel bír, és az első fizetési határidő 120 napra tolódik. Nagyon jól tudjuk, hogy az Európai Unión belül mire Magyarország elérn é a 100 százalékot, az Unió évi 5 százalékkal csökkenti az agrártámogatási rendszereket. Tehát Magyarország soha nem fogja elérni a 100 százalékos támogatási rendszert. Ennek fejében viszont a vidékfejlesztésre és a regionális fejlesztésre fog az Európai U nió több támogatást biztosítani. Nézzük meg, hogy mi történik a vidékfejlesztés jelenlegi állapotában! Ma ott tartunk, hogy egyszerűen a vidékfejlesztés európai uniós megfogalmazásából adódó lépésekkel teszünk pontosan ellentétes lépéseket. Mi az elsődlege s lényege a vidékfejlesztési megfogalmazásnak és támogatási rendszernek? A