Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
737 hogy szabad identitásválasztást a magyar jog, de egyetlen európai jog sem ismer, különösen nem úgy, hogy annak nincs jogilag körülírható, értelmezhető tartalma. Abban az értelemben persze van szabad identitásválasztás, hogy mindenki annak tekinti magá t, aminek akarja, de abban a pillanatban, amikor ennek jogi, és különösen akkor, ha ennek közjogi következménye van, akkor a jogalkotónak kötelessége - amint ezt a többek által idézett európai dokumentumok, valamint az Alkotmánybíróság egy határozata is eg yértelműen leszögezi - pontosan meghatározni azokat a kondíciókat, amelyek mellett ez a jog gyakorolható, és azoknak a körét, akik ezt a jogot gyakorolhatják. Ha ez nem történik meg, akkor ez sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, és mint ilyet kénytelen vagyok alkotmányos visszásságnak minősíteni. (16.10) Az Országgyűlésnek mint jogalkotónak kötelessége, hogy a jogot oly módon alakítsa, hogy az alkotmány előírásainak megfeleljen. A másik, lényegében ezzel összefüggő dolog, hiszen itt is tulajdonképpen egy ebből a minőségből eredő jog gyakorlásáról van szó, az a választójog kérdése. Szeretném leszögezni, hogy a választási eljárás nem a szavazással kezdődik, azzal majdnem hogy végződik. A választási eljárás a választási időpont megállapításával, ha úgy tetsz ik, kiírásával kezdődik, majd a következő mozzanat mindjárt, hogy a választási adminisztráció össze kell hogy állítsa a választójogosultak névjegyzékét. Nincs a világnak egyetlen olyan választási rendszere sem, amelyik megengedné, hogy nem tisztázott előre a választójogosultak köre. Nálunk is egyébként minden egyes választási procedúrában a választójogosultak körének megállapítása a választási szervek jogban, jogszabályban előírt kötelessége. Olyan választás, amelynek során a választójogosultak köre nincs p ontosan tisztázva, szintén nem felel meg a jogbiztonság alkotmányos elvének, nem felel meg az alkotmány választójogra vonatkozó szabályainak, de nem felel meg nemzetközi dokumentumok előírásainak sem, ezért kénytelen vagyok ezt is alkotmányos visszásságnak minősíteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Teleki László, a Magyar Szocialista Párt képviselője, 10 perces időkeretben. Parancsoljon! TELEKI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Néhány olyan kérdésre szeretnék rávilágítani, amely az elmúlt időszakban elhangzott itt a parlamentben, és az elmúlt időszakban a négypárti egyeztetéseken is elhangzott. A magam részéről mégis azért szeretnék egy mondattal kitérni a rra, hogy engem azért egy kicsit aggaszt, ami az elmúlt időszakban a négypárti egyeztetésen zajlott, mert láthattuk: nem minden esetben voltunk olyan konstruktívak, hogy igazán egyet tudjunk érteni egy olyan nagyon nagy kérdésben, amit Kaltenbach Jenő úr i s megfogalmazott, hogy van egy alkotmányos jogi helyzet, amit fel kell oldani. Ezt az alkotmányos jogi helyzetet, azt gondolom, hogy úgy lehet csak helyretenni, ha valóban olyan kompromisszumkészség lesz a négy párton belül, amely eredményezheti azt, hogy feloldja azt a helyzetet, hogy a kisebbségek - kimondja pontosan, hogy mely rendszerben, és pontosan szeretném idézni: “az alkotmány 2004. május 1jei módosítása jogalkotási kényszerhelyzetet teremtett, kikerült az alaptörvényből az az előírás, hogy minden , választójoggal rendelkező magyar állampolgár jogosult részt venni a helyi kisebbségi önkormányzati választásokon.” Ma az alkotmány 68. § (4) bekezdése kifejezetten a nemzeti és etnikai kisebbség jogaként határozza meg a helyi és az országos önkormányzato k létrehozásának lehetőségét. Tehát azt gondolom, ha ezt az alaptézist vesszük, akkor láthatjuk, hogy mennyire fontos egy olyan kompromisszumot kialakítani, amely a választójogi törvénynek ezen szabályozására ad okot. Mert ha nem ezt tesszük, ha egy ezzel ellentétes törvényt fogadunk el a parlamentben kétharmados
