Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
685 kérelem tekintetében dönteni kell, tehát ez mindenféleképpen egy bizonyos fokú jogbizt onságot jelent a tekintetben, hogy az ügyféllel az eljárás kezdetének a kezdetén közlik, hogy a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelme eredményes vagy nem eredményes, határidőhöz van kötve, minden tekintetben szerencsés és álláspontom szerint jó. Ti sztelt Országgyűlés! Összegezve ezeket a kérdéseket, különösebb módosítási szándék nélkül szeretném bejelenteni azt, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az el lenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Kis Zoltán, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselő. DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tűnik, ez a napirendi pont nem vá lt ki olyan politikai indulatokat, mint az előző, és ez nagyon helyes. Nem csupán szakmai törvényről van itt szó, hanem az alapvető jogbiztonsági rendszert és a demokratikus alkotmányosságot körülbástyázó valamennyi jogágra a jogegyenlőséget, a közvetlensé g elvét, a szabad bizonyítási elvet és a bírósági jog igénybevételét rendező eljárási szabályokról. Több képviselőtársam említette, hogy az első áttörésre az úgynevezett akkor még államigazgatási eljárások jogorvoslati rendszerében 1991ben került sor, ami kor is a bírósági felülvizsgálat mint kereseti kérelemmel elindított eljárás lehetővé vált, aztán fokozatosan ez szépen szélesedett, és hála a Jóistennek, az elmúlt évben elfogadott, a közigazgatási hatósági eljárásról és a szolgáltatásokról szóló törvény már csak a kivételeket állapítja meg, azokat az egészen szűk körbe tartozó kivételeket, amikor is a bírósági utat kizárja, és ez nagyon helyes. Ennek a működtetéséről szól a mostani előterjesztés, hogy a közigazgatási eljárásban hozott határozatok, illetve végzések elbírálása a jogorvoslati rend csúcsán, azaz a bírósági eljárás során milyen módon és hogyan történjen. Két irányú a szabályozás, mint ahogy erre helyesen utalt az előterjesztő is, és csak üdvözölni tudjuk, hogy az ellenzéki képviselők is ezzel e gyetértenek. Az egyik magának a jogbiztonságnak a megteremtése, az ítélethozatal megalapozottságához szükséges valamennyi bizonyíték mérlegelési joga, valamint az eljárási menet gyorsítása, amelyet két úton céloz meg az előterjesztő, egyrészt az úgynevezet t nem peres, peren kívüli eljárásban történő jellegnek a fenntartása, amelybe két dolog tartozik. Itt is hallottuk már a közigazgatás hallgatásának a problémáját, amikor is az ügyfél egyszerűen képtelen az ügyét elintéztetni, mert jogellenesen semmiféle dö ntés a megadott határidőn belül a közigazgatási eljárásban nem történik, vagy olyan végzésekkel szemben, amelyek nem szükségeltetik közvetlen bizonyítékok beszerzését, illetve a tárgyalásnak a megtartását, tehát olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek a lapján egyértelműen nem peres eljárásban is rendezhetőek. Nagyon fontosak azok a garanciális szabályok, amelyek már a Ket.ben is, tehát a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben is megjelennek, és itt a polgári perrendtartással is ös szhangba kerülnek, hogy milyen határidőn belül és hogyan kötelesek dönteni az adott hatóságok. (11.50) Emlékezzünk, itt a Házban is hányszor hallottunk már olyan interpellációt, teljesen jogosan, hogy az ügyfeleket a közigazgatási eljárásban, bár formailag szabálysértés nem történt, mégis kár érte, mert indokolatlanul hosszú ideig tartott az az eljárás, amíg végül is az ügydöntő határozat megszületett. És emiatt volt arra példa is, hogy már időközben az ügyfél, aki joggal várná, hogy neki szolgáltasson a kö zigazgatás, és ne hatóságot játsszon, bár hatósági jogkörrel nyilván rendelkezik, kellő időben nem járt el az ügyében, és ez esetenként még olyan következménnyel is jár, hogy az adott kérelmező cég időközben tönkrement. Általánossá teszi az elő terjesztés a bírói felülvizsgálatot a határozatokra vonatkozóan, és itt is taxatíve felsorolja, hogy mely határozatok azok, amelyekkel szemben nem lehet igénybe venni a
