Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
686 bírói utat. Nagyon fontos az ügyfél jogkörének meghatározása, hogy mindenki, aki a hatá lyos közigazgatási törvény, valamint külön szaktörvények... - például, akkor nevesítsük: a környezetvédelmi törvény egyértelműen meghatározza az aarhusi egyezmény alapján, hogy kik milyen jogosítvánnyal válhatnak ügyféllé, bár az adott közigazgatási eljárá s nevezetesen nem az ő kérelmükre, vagy nem a közvetlen részvételükkel zajlik. Mégis az ügyféli jogállás megilleti őket, és ha ez a közigazgatási eljárásban adott, akkor ezt a bírói felülvizsgálat során is meg kell teremteni. Erre ez a polgári perrendtartá si módosítás lehetőséget, illetve jogi garanciákat nyújt; csakúgy, mint a jogállás tekintetében, ahol a polgári törvénykönyv és a közigazgatási eljárás szerinti jogképesség, amennyiben esetlegesen az ügyfél polgári törvénykönyv szerinti jogképessége nem ál l fenn, ez nem zárja ki, hogy közigazgatási eljárásban az eljárás alanyaként részt vehessen. Fontos gyakorlati megoldás valóban, hogy ki is az, aki az adott ügyfélként eljáró szervezetet képviselheti, és ebből már voltak különböző jogértelmezési problémák is, hogy az adott szervezet dolgozója, ha ő munkáltatói igazolvánnyal igazolja, hogy a szervezet nevében jár el, akkor megtehetie ezt. És most egyértelműsíti az előttünk fekvő tervezet, hogy igen, minden további nélkül, ez a perbeli cselekvőképessége az a dott szervezet nevében ezt a feljogosított dolgozót megilleti. Rubovszky képviselő úr is joggal említette, és csak csatlakozni tudok hozzá, hogy milyen fontos a végrehajtás felfüggesztésénél az a garancia, hogy ha én kérem a végrehajtást, és addig, amíg er ről a bíróság nem dönt, a végrehajtás elrendelésére feljogosított közigazgatási szerv döntési, cselekvési lehetősége korlátozott, illetve nincs. Nagyon helyes alapelvet érvényesít a rendelkezés. Még egy dolog, hogy mikor lehet a kereseti kérelmet érdemi vi zsgálat nélkül elutasítani. Akkor, ha kizárja a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét, valamint, ha megállapítható, hogy a perben, illetve a per tárgyát képező eljárásban szereplő ügyfelek közül senki nem élt jogorvoslati lehetőséggel a közigazgatá si eljárás szabályai szerint. Tehát ha több ügyfél van, és az egyik kimerítette, a másik nem merítette ki a jogorvoslat lehetőségét, akkor ez nem zárja ki a bírói felülvizsgálati utat, csak akkor, ha valamennyi ügyfél a jogorvoslati kérelemmel, illetve fel lebbezési kérelemmel nem élt. Ezt az államtitkár úr említette, és valóban fontos dolog, hogy itt is taxatíve fel van sorolva, hogy a bíróság mikor változtathatja meg a közigazgatási szerv határozatát. Nyilvánvalóan a közigazgatási eljárás mint speciális el járás, speciális jogviszony olyan ismeretanyaggal és szakmai háttérrel rendelkező eljárás, amelyben korlátozni kell a bírói felülvizsgálatnak, magának a határozatnak a megváltoztatását. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az általános szabály szerint a bíróság határozatával két dolgot tehet meg: új eljárásra utasítja az eljáró hatóságot, hatályon kívül helyezve korábbi döntését, vagy helyt adva a korábbi határozatnak, elutasítja a kereseti kérelmet. És igen szűk kör az, amelyik a törvényben konkrétan felsorolás ra kerül, amikor maga a bíróság az előtte lefolytatott eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megváltoztathatja azt a határozatot, amelyet a közigazgatási szerv hozott. A 60 napos tárgyalási határidő remélhetőleg tartható lesz, nevezetesen, hogy a kere seti kérelem beérkezésétől számított 60 nap az, amikor az első tárgyalást ki kellene tűzni. Vannak egyéb szigorító határidők is az eljárásjogi törvényben. Reméljük, hogy amikor valamennyi rendelkezés hatályba lép, addigra az infrastruktúra már a bíróságokn ál is lesz annyira fejlett, hogy az ügyfélforgalmat követve ezeket a határidőket tartani tudják, vagy esetlegesen a közigazgatási eljárásról szóló törvény meghozza azt a hatást, és ez lenne a követendő út, hogy minél kevesebb ügyben forduljanak közigazgatá si határozattal szemben bírósághoz; tehát azok a közigazgatási eljárás során megfelelő alapossággal eldöntött ügyekként már ezt a jogorvoslati lehetőséget ne is vegyék igénybe. Összegezve: az SZDSZ, csatlakozva mind a Szocialista Párt, mind a Fidesz szónok ához, az előterjesztést a Háznak elfogadásra ajánlja azzal, hogy így az eljárásjogi és a tavaly megalkotott, az alanyi szabályozást rendező törvény képes lesz társadalmi funkcióját betöltve egy olyan, nemcsak hatósági, hanem, még egyszer ismétlem, szolgált atási jellegű tevékenységet is kifejteni, amely a
