Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nem peres eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
684 a javaslat hatálybalépésének időpontja is ez a dátum. A Ket. közigazgatási végzések elleni bírósági felülvizsgálatot lehetővé tevő rendelkezése 2006. január 1jén lép hatályba, ezért a javaslatnak a végzések felülvizsgálatára vonatkozó 3. §a is ekk or lép hatályba. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Rubovszky Györgynek, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyről eddig nem hangzott el a Házban, de szeretném elmondani, hogy amikor az alkotmányügyi bizottság az általános vitára való alkalmasság kérdésében döntött, akkor szinte egyhangúlag igennel szavazott. Tökéletesen egye tértek dr. Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak az expozé során elhangzott kijelentésével, amikor is azt mondta, hogy kifejezetten szakmai törvényjavaslatról van szó. Tartózkodni fogok attól, hogy a részletekbe menjek, mert megítélésem szerint teljesen ko rrekt és kimerítő expozét hallhattunk az államtitkár úrtól is, ugyanakkor nagyon korrekten nyilatkozott a törvényjavaslatról dr. Faragó Péter képviselő úr is, aki ismertette ismételten a jogszabály különböző rendelkezéseit. Az az egyetlenegy kérdés ebben a körben, ami számunkra, azt hiszem, jelen pillanatban a csatlakozást követő egy éven belül rendkívül fontos, hogy Magyarország többször és egymás után kapott már elmarasztalást amiatt, hogy a magyarországi ítélkezés ideje elhúzódik. Ebben a kérdésben, úgy hiszem, az Országgyűlés kizárólag akkor tud az igazságszolgáltatás segítségére sietni, ha ennek megfelelően az eljárási szabályokat úgy szabja meg, hogy a bírákat egyszer ösztönzi, másodszor pedig a bíróságok részére lehetőséget biztosít a minél gyorsabb é s minél korrektebb ügyintézésre. Én úgy ítélem meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak a különböző rendelkezései ebbe az irányba mutatnak, bár van egy olyan kérdés, aminek itt most hangot is fogok adni, ahol ugyan az indokolás azt várja el, hogy ennek érdekéb en ez egy előmozdító rendelkezés lesz, de én ezt fordítva látom. Engedtessék meg, hogy rögtön ezzel kezdjem. Nevezetesen a közigazgatási perekben a keresetlevél előterjesztésének a helye, vagyis hogy a közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, ami teljes en logikus, ez az eljárás tökéletesen előmozdítaná azt a célt, amit itt a törvényjavaslat is maga elé tűzött, vagyis hogy gyorsítsuk az eljárást, bizonyos információt ad a jövőbeni alperesnek, ami a végrehajtásnál és egyéb kérdéseknél nagyon fontos. De mos t jön az a fordulat, a következő szakasz azt mondja, hogy ha és amennyiben az ügyfél a bíróság előtt terjesztette elő ezt a keresetet, akkor a keresetlevelet minden szankció nélkül kell megküldeni a közigazgatási szervnek, amely aztán, mintha hozzá nyújtot ták volna be, úgy fogja az anyagot tovább visszaküldeni a bírósághoz. Itt határozza meg azt az indokolás, azt mondja, hogy ebben az esetben semmi egyéb szankciót nem kíván a jogalkotó alkalmazni, elég szankció az, hogy az ügyfél eljárása elhúzódik. Tisztel ettel, ez szemlélet kérdése. Én 35 éves ügyvédi gyakorlatom alapján merem állítani, hogy nagyon sokszor ez a fajta, idézőjelbe tett tévedés lehet egy szándékos perelhúzásnak az indoka, tehát itt azért elgondolkodtató, hogy valamilyen szankciót vagy valamil yen lehetőséget be lehetne vagy be kellene iktatni. Sajnos nem tudok megfelelő ötletet adni e tekintetben. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor azt a rendelkezést, ami számomra rendkívül szimpatikus, nevezetesen, hogy a közigazgatási pereknek jóllehet nincs halasztó hatályuk, de kimondja a jogszabály azt, hogy ha a keresetlevélben a fél indítványozta a végrehajtás felfüggesztését, akkor a közigazgatási szerv ennek tudomásra jutásától számítottan nem rendelheti el a végrehajtást. Kizárólag akkor rendelheti el, ha a bíróság a végrehajtási kérelem tárgyában döntött. Nagyon korrekt és nagyon helyes szabály az, hogy a bírósághoz való megérkezéstől számított 8 napon belül az ilyen
