Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
671 Köszönöm a szót, el nök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/14601. számon a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslat az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosítását tartalmazza, én erről fogok beszélni elsősorban. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, ezáltal a magyar mezőgazdaságnak a legrégebben működő közösségi, gazdasági, politikai rendszerbe, a közösségi agrárpolitikába történő integrálása v alóban indokolja azt, hogy a magyar agrárpolitika számára iránymutató agrártörvényt a megváltozott körülményeknek megfelelően módosítsuk, azokhoz hozzáigazítsuk. A kormányzat törvénymódosítási szándéka tehát érthető. Ugyanakkor, mielőtt a módosítást szakma politikai szempontból vizsgálnánk, két technikai jellegű észrevételt kell tennünk a tervezet előkészítésére vonatkozóan. Meggyőződésünk, hogy az ágazat szempontjából alapvető, és annak lehetőségeit közép, illetve hosszú távon meghatározó törvény parlament elé történő előterjesztése előtt nem folytatott a kormányzat megfelelő mértékű társadalmi párbeszédet az érintettekkel. A nemzeti agrárkerekasztal által előkészített agrár- és vidékfejlesztési nemzeti stratégia anyagára ugyan hivatkozik az előterjesztő az általános indoklásban, ám hallgat arról, hogy a jelen előterjesztésben megfogalmazott legfontosabb koncepcionális kérdésekben történte társadalmi egyeztetés. A hallgatás nyilván annak tudható be, hogy a kormány az érintett csoportokkal való egyeztetés né lkül terjeszti a parlament elé a módosítást. Mindez ráadásul akkor történik, amikor a fővárosban újkori demokráciánkban soha nem látott méretű agrárdemonstráció zajlik, amelynek kiváltó oka többek között az elmúlt években tapasztalható, a gazdák és a kormá ny közötti párbeszéd hiánya volt. A másik, nem az előterjesztés érdemi részére vonatkozó észrevételünk az, hogy a csatlakozásunkkal megváltozott körülmények, az, hogy agrárpolitikánk integrálódott a közösségi agrárpolitikába, és az, hogy ezáltal a nemzeti agrárpolitika cselekvési lehetőségei lényegesen megváltoztak, egy új agrártörvény megalkotását indokolták volna, nem egy egyszerű módosítást. Az előterjesztésből látható, hogy maga az előterjesztő is vívódott e tekintetben, hiszen a törvény majd' összes pa ragrafusát módosítani szándékozik, de pont az 5. §t nem kívánja módosítani az előterjesztés, holott ezt mindenképpen kell, olyan utalások vannak benne. Úgy véljük, hogy a megváltozott körülmények megfelelő súllyal való kezelése egy új agrártörvény megalko tását tenné szükségessé, amit széles körű szakmai párbeszéd előz meg. Ebben a formájában a törvénymódosítás mindössze egy kipipálandó feladat, ami egyébként, mint arra a későbbiekben kitérek majd, nemhogy javítaná, de érdemben rontaná az ágazat esélyeit a jelenlegi törvényben meghatározott kondíciókhoz képest. A törvény nem megfelelő koncepcionális előkészítettségét maga az előterjesztő is elismeri azzal, hogy a 3. §ban a kormány számára feladatként határozza meg a középtávú agrár- és vidékfejlesztési stra tégia megalkotását. Teszi ezt határidő nélkül, de erről később még szólok. Egyértelmű ebből a paragrafusból, hogy a kormány fordítva ül a lovon, előbb törvénykezik, feladatot pipál ki, és ezt követően alakít ki koncepciót. Az eredményt az alkalmazott techn ika már magában rejti. Ezzel a módszerrel csak egy felszínes, a problémákra még csak választ sem kereső, koncepciótlan paragrafushalmazt lehet előállítani, de véletlenül sem a társadalmi igényekre reagáló, az érintettek többségének véleményét tükröző törvé nyt. Tisztelt Ház! A felvezetés után lássuk a részleteket! A továbbiakban, idő hiányában csak azokra a pontokra térek ki, amelyek érdemi változást tartalmaznak a '97es törvényhez képest. A szocialistaliberális kormányzatnak az ágazathoz való viszonyát po ntosan meghatározó módosításra kerülne sor a törvény elfogadása esetén a preambulumban. (10.40) Míg a '97. évi változatban az agrárgazdaságot „kiemelten fejlesztendő ágazatként” határozza meg, addig a mostani szövegtervezetben már csak a „tová bbra is fejlesztendő” szövegrész található, de kimaradt a szövegből a növekvő agrárteljesítmény vagy a hazai termékek védelme is mint elérendő cél. Ebből a külső szemlélő számára szemantikailag viszonylag csekélynek tűnő változásból
