Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
660 Ha szinte minden ponton meg kellett változtatni a törvényt, akkor miért nem újat hoztunk? Erre a válasz kétértelmű vagy kétirányú volt a többség részéről: az egyik egy erkölcsi vagy psz ichikai oldal, a másik egy praktikus válasz. Az erkölcsi oldal az, hogy 1997ben az akkori parlamenti pártok és parlamenti képviselők eljutottak egy azóta is sokszor irigyelt - és talán soha vagy nagyon hosszú idő múlva előforduló - állapothoz, amikor félr e tudták tolni ebben a nagyon fontos kérdésben, az agrárium és a vidék kérdésében a párt- és az egyéni érdekeket. Elég messze eltolták a politikát ettől a kérdéstől, és sikerült szinte teljes konszenzussal, egy 90 százalék fölötti konszenzussal létrehozni ezt az agrárfejlesztésről szóló törvényt. Azt gondolom, hogy ha most megváltoztatnánk azt az egyetlen jogfolytonos vagy közös akaratunkkal létrehozott törvényt, megszüntettük volna, és egy újat hoztunk volna létre, ez erkölcsileg is vesztesége lett volna a z ágazatnak vagy a vidéknek, másodsorban pedig nem látom annak a feltételeit, hogy ma egy konszenzusos törvényt létrehozzunk, hiszen már a vitára bocsátásnál is vita volt, kisebbségi és többségi vélemény alakult ki. Beváltottae ez a törvény a hozzá fűzött reményeket vagy nem? Erről is megoszlottak a vélemények. A többségi vélemény az volt, hogy igen is meg nem is. Beváltotta azért, mert adott egy zsinórmértéket az évenkénti GDPnövekedés arányában az agrártámogatások növekedésére, és arra késztette a minde nkori kormányok mindenkori agrárminiszterét, hogy mind a bizottságban, mind a Házban az előző évi agrárteljesítményről számoljon be. Ez a kényszer is segítette talán azt, hogy néhány területen azért sikerült előrelépnünk, egy csomó területen viszont nem, é s ez nem a törvény hibája volt alapvetően. Helyettesítie azt az agrárstratégiát, amit mindannyian annyira szeretnénk? A válasz egyértelmű, hogy nem. Ennek a kidolgozásával a Ház, a képviselők és elsősorban a vidéken élő képviselők adósak és ezt még minél előbb és minél magasabb szintű törvényben meg kell tenniük. Segítettee az EUs felkészülésünket? Erre is azt mondjuk, és a mostani gazdatüntetések tükrében különösen mondhatjuk, hogy igen is meg nem is, de erre is azt tudom mondani - és ez volt a többségi álláspont , hogy az állandóan változó EUs igények és az itthoni lehetőségek is nehezítették ezt. Magának a törvénymódosításnak a technikai és tartalmi jellegű részeivel egyetértenénk, hiszen a katasztrófaalap megképzésére szükség van, az Agrárgazdasági Tanács szerepének átértékelésére szintén, és arra is, hogy a 2005ös bázishoz képest megőrizzék a nemzeti támogatások a reálértéküket. Mindezek alapján a többség általános vitára javasolta a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény előadója Czerván György. Megadom a szót. CZERVÁN GYÖRGY , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az imént a többségi előadótól hallhattuk, valóban 2005. február 23án tárgyalta a bizottság a szóban forgó előterjesztést. Az ellenzék képviselői nem tartották általános vitára alkalmasnak ezt az előterjesztést. Abban még mindenki egyetértett, hogy a széles konszenzussal 1997ben megalkotott törvény, amely az agrárgazdaság közép, illetve hosszú távú kereteit, mozgásterét hivatott meghatározni, egy valóban fontos törvény, szükség van rá, és az európai uniós csatlakozás utáni megváltozott helyzetben szükséges a módosítása. (9.50) Pontosan a módosítások kapcsán merült fel az ellenzék részéről az a vélemény, hogy miután az előterjesztés a '97. évi alaptörvény szinte valamennyi paragrafusát megválto ztatná, talán célszerűbb
