Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Beszámoló a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2003. január 1-től 2003. december 31-ig terjedő időszakáról, valamint a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2003. január 1-től 2003. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámolóró... - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÍRÓ SÁNDOR, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke:
634 feladata, azt, hogy a Duna Televíziónak és így a Hungária Televízió Közalapítványnak milyen feladatok at kell a televízió működtetése érdekében végrehajtani; ezek a médiatörvényben nagyjábólegészében adottak. Tekintettel arra, hogy éjfél már elmúlt, és elég sok időm volt arra, hogy végiggondoljam, hogyan egyszerűsítsem le a beszámolót, amelyet írásban min denki kézhez kapott, és amit revideálni nem is óhajtok, Tömörkény Istvánnak, a szegedi írónak egyik novellája jutott az eszembe, amelynek az a címe, hogy Vízen járók. Ebben arról van szó, hogy egy tiszai bárkával kikötnek késő este, már sötét van, tovább n em lehet hajózni, a kormányos megfőzi a vacsorát, elfogyasztják, majd pedig előveszi a citeráját, és énekelni kezd. A dal refrénjét Tömörkény írta, hiszen nem népdalról van szó. Így szól - és amikor a Duna Televízióról szólva a Hungária Televízió Közalapít vány jelenlegi gazdasági, műszaki helyzetét ábrázolni szeretném, talán Tömörkénynél senki nem lesz tömörebb : lám, a hold is változandó: egyszer telik, egyszer fogy, ejhaj, jó barátom, megélünk mi valahogy. Tisztelt Országgyűlés! A szituációt elmondtam. M a milyen körülmények között működik a Duna Televízió? Megélünk mi valahogy. Ej, jobban is lehetne, bölcsebben is lehetne élni. Ej, mégis a 2003as év viszonylag sikeres éve volt a Duna Televíziónak. (0.10) Néhány olyan pontot szeretnék kiemelni, amelyről k étségkívül azt mondhatnám, hogy némi örömet, előremutatást jelent a jövőt illetően. Először is kezdeném a gazdasági helyzettel. Minden közszolgálati médiumnak, de úgy látszik, a televízióknak különösen fontos a gazdasági helyzet. A gazdasági helyzete 2003ban az volt, hogy a televízió, a Duna Televízió Részvénytársaság nullszaldós volt. Az üzleti tervében 43,1 millió forint hiányt terveztek, ebből gyakorlatilag 26,9 millió lett, tehát azt mondhatnám, hogy egy több mint 6 milliárd forintos televízió esetében ez a nullszaldót jelenti, minden további nélkül elfogadható. Ezen belül természetesen szeretném kiemelni azt, hogy a filmbeszerzés keretét 13 százalékkal ilyen nehéz helyzetben, ilyen kevés pénzből is meg lehetett növelni, illetve a saját gyártású műsorok at is 50 millió forinttal lehetett növelni. Továbbá a Duna Televíziónak forgóalapja soha nem volt. Az Állami Számvevőszék több alkalommal is szóvá tette azt, hogy alaptőkeemelésre lenne szükség. 2003ban valóban bekövetkezett egy alaptőkeemelés 691,8 mil lió forint értékben, ez nagymértékben javította a Duna Televízió működési feltételeit, pontosabban: növelte a gazdasági stabilitását. A gazdasági helyzetéről szólva egy megjegyzést hadd tegyek, hiszen szép eredményeknek tűnnek, illetve azok is, de azért ta nulságként mindig levonható belőle egykét következtetés. Nevezetesen, az egyik tanulság az, hogy naivitás volt azt hinni 1996ban, amikor a médiatörvény alapján az első kuratórium létrejött, hogy majd a reklámbevételekből nagyon sok, szép eredményt lehet elérni. Ma már nagyon jól tudjuk, hogy a reklámbevételek - főleg egy műholdas csatorna esetében, főleg egy olyan csatorna esetében, amely nemcsak belföldre, hanem a Kárpátmedencébe, illetve most már az egész világra sugároz - minimálisak. Ezeket lehet növ elni, de ez önmagában véve a televízió eltartásáról nem képes gondoskodni. Ami a Duna Televízió műsorait illeti: a 2003as év talán a legtöbb díjat hozta, amelyet az egész televízió a fennállása alatt megkapott. Nevezetesen, a Duna Televízió messze a fenná llta alatt nem kapott annyi különdíjat, elismerést vagy első díjat összesen, mint amit ezen a két fesztiválon, illetve díjkiosztó ünnepségen, mind a Filmszemlén, mind pedig a televíziós fesztiválon, a Kamera Hungária Fesztiválon kapni lehetett. Új műsorok is indultak, ezen belül kiemelném talán a Régiók nevű műsort és a Bekezdések nevű műsort. Mind a kettő kiemelkedő fontosságú. A Bekezdések olyan személyekről szól, csak hogy egy zárójeles megjegyzést tegyek, akiket már esetleg régen elfelednénk, nem is eml ékeznénk rájuk, de mégis jeles napjaikon, születésnapjaikon, egyéb eseményeik kapcsán röviden megemlékezik a televízió róluk. Rendkívül fontosnak tartom azt, és ez már a kuratórium és az elnökség feladata is, nevezetesen, hogy a médiatörvényben megfogalmaz ott ama feladatát, hogy a különböző műsorainak az arányai a médiatörvényben foglaltak szerint valósuljanak meg... Itt csak utalnék arra, hogy 24 pontban
