Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tevékenységéről, 2003. január 1. és 2003. december 31., valamint a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 2003. január 1. és 2003. december 31.... - ELNÖK (Mandur László): - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
628 Általában elmondhatjuk, hogy a kormányoldal min den hírműsorban fölülreprezentált. És akkor ott van az egyik kedvencünk: a Napkelte. Ahol hajrá, MSZP! kiáltások hangzanak el, még ha csak 2005ben is. De szerintem így volt ez 2003ban is, csak nem voltunk ennyire érzékenyek. Ugye, elnök úr, emlékszik ma ga is arra, hogy milyen műsorok vannak a Napkeltében? (23.40) Én bizony egyszer leültem egy héten minden nap a Napkelte elé, végignézegettem, jegyzeteltem, és azt láttam, hogy az arány a kormánypárti és ellenzéki politikusok között 80:20 százalék, persze kormánypárt javára. (Halász János közbeszól.) Jó hét volt. Lehet, hogy egyébként 90:10 az arány, de ez bizony szomorú ránk nézve. Állandó téma a Televízió gazdálkodása, s ez bizony összefügg a függetlenséggel is. A mellékletek, amelyek a beszámolóban talá lhatók, arról tanúskodnak, hogy bizony nem volt mindig a tervezés magas szintű, és a rossz tervezéshez képest is olykor 2003ban időszakonként is horribilis veszteségek keletkeztek, amelyeket mindig csak úgy tudtak kipótolni, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a tőkét kiegészítette. Persze, sokszor büszkén felemlegetik a Televízióban azt is, hogy az elmúlt ciklushoz képest emelkedett a nézettség, akkor 1011 százalék volt, most már 14 százalékos. Akkor viszont visszakérdeznék: hol vannak az innen hiányzó reklám bevételek? Mert ez viszont hozzá kerülne. Nekem állandó nagy gondom az is, hogy ha egyszer közszolgálati műsorokról beszélünk, akkor miért készítünk a Televízióban külső gyártásban műsorokat, és ennek miért ilyen magas a perctarifája. Ezt egyébként a felüg yelőbizottság jelentése pontosan meg is fogalmazza. Így fogalmaz: 2002vel összehasonlítva 2003ban csökkent a belső műsorgyártás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , közel 50 százalékkal nőtt a külső műsorgyártás, csökkent a hazai beszerzett film. Végül a FEB is így fejezi be, és én is így fejezem be a gondolatomat: a társaság számára hosszú távon a megoldást az jelentené, ha egy reális költséggazdálkodáshoz igazodó (Az elnök ismét csenget.) , az EU előírásainak is megfelelő, n ormatív jellegű költségvetési támogatási rendszer alakulna ki. Ha ez meglenne, valószínűleg mi is pozitívabban állnánk hozzá az egész beszámolóhoz. Így nem tudjuk támogatni, sajnos, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Képviselő úr, 1 0 perc 36 másodperc volt. Köszönöm szépen. Írásban jelezte felszólalási igényét Erdős Norbert képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, öné a szó, 10 perces időkeretben. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzászólásom szerkezete a kisebbségi véleményt fogja idézni, gyakorlatilag a bennem maradt gondolatokat próbálom tovább folytatni. A FideszMagyar Polgári Szövetség nem tud felelősséget vállalni az elmúlt két és fél év azon döntéseiért, amelyek a Ma gyar Televízió működését és sorsát érintették, mivel az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnökségéből kihagyták a Fidesz delegáltjait. Ugyancsak ezt az elhatározásunkat erősíti meg az a tény, hogy a médiatörvénynek ellentmondva még mindig a kormánypártiak által delegált személy a kuratórium munkáját ellenőrző testület elnöke. A törvényes állapotot mielőbb helyre kell állítani. De térjünk rá a beszámoló érdemi részére és kérdéseire! Közismert tény, hogy a Magyar Televízió hosszú évek óta súlyos pénzügyi gond okkal küszködik, úgy tűnik, hogy a jelenlegi állapotban igen komoly vagyonvesztéssel és likviditási gondokkal kell számolnunk, a Magyar Televízió láthatóan nem tud kitörni az évek óta tartó válságából a gazdálkodását érintő lényegi változtatások nélkül. A beszámoló így fogalmaz - idézem : az anyagi függetlenség hiánya, a részvénytársaság súlyos anyagi helyzete szűkre szabta az intézmény pénzügyigazdasági szuverenitását, ez a tény pedig rányomta bélyegét az intézmény működésére, s megvonta a tájékoztatás k iegyensúlyozottságának és a műsorszolgáltatás pártatlanságának
