Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Az M5-ös autópálya 3. fázisának megépítéséhez szükséges koncessziós szerződés módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
585 Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett és megadom a szót Latorcai Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtár saim! Engem mindig lenyűgöz Szabó képviselőtársam lexikális tudása, ezért lepett meg most, amikor a Bokroscsomag kapcsán egyik képviselőtársam felszólalását úgy minősítette, hogy valamiféle rossz összefüggésben vetítjük ezt a magyar társadalom elé. Szeret ném emlékeztetni képviselőtársamat és mindenkit ezzel kapcsolatban, hogy 1994ben 4 százalékos gazdasági növekedés volt, amelyet 1,5, 0,5, majd ismét 1,5 százalékos növekedés követett - tessék visszalapozni az annalesekben , és csak 1998ra lendült ismét 4 százalék környezetébe a gazdaság. Ezt csak azért mondom, mert ehhez még az is hozzátartozik, hogy önmagában ez csak egy kiragadott makrogazdasági jellemző. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az 1994es 10 százalékos inflációról sikerült az akkor hatalmon lé vő kormánynak 28,2 százalékra emelni az infláció mértékét, amelyik csak 14,3 százalékkal hagyta el a kormányzási periódust. Ha ezt is hozzárakjuk, valamint hozzárakjuk azt, hogy ebben az időszakban hogyan változott önmagában a gazdaság helyzetéből fakadóan is a költségvetés helyzete, akkor úgy gondolom, ez már együttesen egy más típusú, árnyaltabb megfogalmazásra ad okot. Másrészt Szalay képviselőtársamnak egy megelőző hozzászólására szeretnék reagálni. Azt hiszem, az egyértelmű és egyetértünk abban, hogy E urópa egyik legdrágább üzemeltetésű autópályája volt az M5ös, de azért talán képviselőtársam is egyetért abban, hogy ezt mégiscsak az üzemeltetési koncessziós szerződés, illetve a szerződésmódosítás biztosította, amelyhez - mint hozzá tartozó értéket kell mondani - rendkívül kevés koncesszori követelmény kapcsolódott. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Horváth Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szalay Gábor képviselő úr egyetértett velem, és én egyetértek vele abban, hogy a hitel jó dolog, olyan út és eszköz lehet, ami nélkül az ország, a társadalom nem haladhatna úgy, mint ahogy azt a potenciálja lehetővé teszi. Ott különbözünk, ti sztelt képviselő úr, hogy nem számoltuk végig, és én hiányolom is, hogy a beterjesztő kormány se számolta pontosan végig azt, hogy az elköltési oldalon hogyan vagyunk. A hitel felvétele nagyszerű, idézem sokszor Széchenyi Istvánt és másokat, azonban ha a h itelt nem jól költjük el, akkor bizony többet vesztünk a réven, mint amennyit nyerünk a vámon, vagy bármilyen más közmondást használhatnék. Ha Magyarországon ma azt halljuk a kritikusoktól - én nem vagyok útmérnök, de a pénzszámokhoz értek , hogy ott téko zlás folyik, akkor a hitelfelvétel bizony nem sok dicséretet érdemel. Éppen a mai költségvetési bizottsági ülésen is azt szorgalmaztam, érkezzünk el odáig, hogy a névérték, a jelen érték, a diszkontált érték mind látható legyen, mert a választók százezrei és milliói igenis képesek ezt megérteni, ha mi képesek vagyunk bizonyítani és megmutatni. Ha így állunk hozzá, akkor ott tapogatjuk, ahol fáj, és ahol fáj, az most az, hogy tékozlóan költjüke el a pénzeket, tehát nem gazdaságosan építjük az autóutakat. Er re a kérdésre kellene igenlő vagy valamilyen értelmes választ kapnunk. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Herényi Károly, a Demokrata Fórum képviselője, nyolcperces időkeretben. Öné a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : K öszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz már újat mondani, hiszen elég régóta zajlik a vita, de azért teszek rá kísérletet, hogy olyan szemszögből vagy
