Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4460 A harmadik olyan kérdés, amiről beszélünk, ami ténylegesen érdekes helyzetet teremt - ebben nem kívánnék állást foglalni a jelen pillanatban , ez a tudományos feladatok, hogy hogyan tud egy hivatal tudományos feladatokat elvégezni, amikor erre megfelelő apparátusa nem nagyon létezik, ugyanakkor pedig vannak megfelelő intézmények, építészeti tanszékek, MTA Művészettörténeti Intézet, Építészettörténeti Múzeum. Tehát azt mondhatjuk, hogy azt a felvetést, ami itt a szakma rész éről megfogalmazódott, mindenképpen érdemes áttekinteni. Ezzel nem azokat szeretném lebecsülni, akik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban dolgoznak, de ők másra szerződtek, más a feladatuk. A kutatómunka, ez a tudományos kutatás a műemlékekkel kapcsolatb an, úgy hiszem, már rendelkezik megfelelő intézményi háttérrel. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. (18.40) LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Erősen bánt, hogy a kulturális bizottság ülésén, vitáján nem vehettem részt, napirend volt itt a Házban, és emiatt itt kell föltennem a kérdéseket, illetve itt próbálom meg értelmeztetni azt, hogy miért nem fogadták el módosító javaslatainkat, amelyeke t a Nemzeti Fórum képviselőcsoport nevében fogalmaztam meg. Nem tudom például értelmezni azt - az ajánlás 25. sorszám alatti módosító javaslatáról beszélek , hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy magyar kultúrtörténeti vonatk ozással nem rendelkező kulturális javakat. Ugyanis azt mondja a törvény, hogy nem lehet védetté nyilvánítani az 50 évnél nem régebben az ország területére került, magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező kulturális javakat. Vajon megilletnée a védettség e törvény szerint a nagyszentmiklósi aranykincset, ha valamilyen csoda folytán visszakerülne az országba? Hiszen voltak, vannak és lesznek olyan régészek, művészettörténészek, akik szerint nincs magyar kultúrtörténeti vonatkozása. Tudom, hogy szé lsőséges a példa, de általában az ilyen szélsőségekben kell keresni azt a lehetőséget, hogy a törvény egyértelmű legyen, és valóban arra vonatkozzon, amit a szellemisége akar, amelyik egyébként elfogadható. Sok hasonló példát lehet egyébként említeni. Nem lehet egymástól mereven elkülöníteni a magyar nemzeti kultúra és az egyetemes emberi kultúra örökségét: vagy értékes örökség valami, vagy pedig nem az. Úgy gondolom, nem lehet a védettség fokmérője a tárgy magyar jellege, hiszen ez amúgy is csak hosszadalm as vitákra adhat okot. Az ajánlás 33. sorszáma alatt szereplő módosító javaslatom összefügg az ajánlás 34. sorszám alatti javaslatával. A 33. sorszám alatt a 32. § elhagyását javaslom, amely azt fogalmazza meg, hogy a bejegyzés elmaradása a védettség fenná llásának tényét nem érinti. Itt mindenképpen arra utaltam az indoklásban, hogy ha nincs bejegyezve a védettség ténye az ingatlanra, de máskülönben bejegyzés hiányában is védettnek kell tekinteni az ingatlant, akkor ez a jogszabály kibogozhatatlan jogviták kiváltója lehet, és mint jogbiztonságot sértő rendelkezés, valószínűleg alkotmányellenes előírás. És ezért javasoltam azt, és javasolták a szakértőink azt, hogy kerüljön be a törvénybe a következő mondat: “32. §. A Kötv. 74. §a az alábbi mondattal egészül jön ki: a hivatal védettségre vonatkozó bejegyzési határozatát az ingatlannyilvántartó szerv soron kívüli sürgős eljárás keretében jegyzi be.” Itt nyilván elháríthatják ezt azzal a véleménnyel, hogy a soron kívüli, sürgős eljárás keretében történő bejegyz éseket nem nagyon szereti a hivatal, illetve elhárítja, de van erre példa. Itt leírtam azt, hogy az ingatlannyilvántartó szerv egy éjszaka alatt megoldotta a hatalmas ingatlanvagyon átruházásának rögzítését például a SZOTvagyon esetében. És nyilvánvaló, hogy ez a furcsa példa azért megerősíti azt, hogy igenis lehet olyan helyzet, amikor soron kívüli ingatlanbejegyzésre szükség van, és lehet ilyen hatósági jogköre a hivatalnak. Végezetül az ajánlás 39. sorszáma alatti módosító javaslatomban a 44. § (2) bek ezdésének elhagyását azért indítványoztam, mert szakértőink többször nekifutottak, és kiderítették, hogy a 42.
