Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
444 Röviden ennyit szerettem volna mondani a vita első részében, és köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Bizottsági Elnök Úr! Magam is úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat benyújtásával, vagyis azzal a ténnyel, hogy a tisztelt Ház fogla lkozzon a személy- és vagyonvédelem működésének törvényes feltételeivel, egyet kell érteni, hiszen erre a feladatra az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést. Lehetőségünk támadt arra, hogy újragondoljuk és átfogó módon szabályozzuk a biztonsági szolg álatok és a magánnyomozók működési feltételeit. Amikor az önkormányzati és rendészeti, illetőleg a rendészeti bizottság tagja lettem, akkor ez volt az első munkám. Nagyon bánt az, hogy már nem bizottsági ülésen kellett elmondanom azokat a gondolatokat, ame lyeket most próbálok sorra venni, ugyanis a törvényjavaslat - meggyőződésem - alapvetően fontos feltételeket nem rendez kellő mértékben, emiatt kétséges a törvény jövőbeni sikeres működése is. Mindenekelőtt a törvény címén kellene változtatni, érzékeltetve a törvényalkotóknak a jelenlegi címben megfogalmazott, a célnál átfogóbb szándékait. A jelenlegi javaslat a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet leszűkíti az őrzővédő munkára, míg a nemzetközi gyakorlatban a civil biztonsági szolgálat fogalmát használ ják, ami az őrzővédő munkánál szélesebb körű, magába foglalja például a preventív, a megelőző biztonságvédelmet is. Ennek megfelelően indokolt lenne megváltoztatni a törvény címét, utalva a civil biztonsági szolgálat fogalmára. Adtam be módosító indítvány t, kérem, fontolják meg ezt a javaslatomat. Nem rendezi kellően a javaslat a biztonsági szolgálatot ellátó személyekkel szembeni követelményeket. Az ilyen tevékenységi körű vállalkozások esetében legalább a vezetők szintjén meg kellene követelni az érettsé gi bizonyítványt és a szakmai végzettséget. Jelenlegi formájában az előterjesztés csak a magánnyomozókkal szemben támaszt ilyen követelményt. A szakmai végzettséget csak államilag akkreditált oktatási intézményben lehessen megszerezni. Arról is gondoskodni kellene, hogy mind a civil biztonsági szolgálat tagjai, mind a magánnyomozók pályaalkalmassági vizsgát tegyenek le. Már többször előfordult a közelmúltban, hogy pszichikailag teljesen alkalmatlan, agresszív személyekre bíztak vagyonokat és életeket, szint e serkentve őket a bűnelkövetésre. Kellő önkontroll és önfegyelem hiányában a jövőben senki ne válhasson a civil biztonsági szolgálat tagjává. Mielőtt, tisztelt Ház, részletezném a következő nagyon súlyos aggályomat, hadd idézzem fel nyugati filmek gyakori konfliktushelyzetét, a főszereplő magánnyomozó és az ő munkáját féltékenységből vagy bűnpártolásból akadályozó rendőrfőnök között. Az ilyen filmekben általában győzedelmeskedik a jó ügy, és a rendőrségtől független zseniális magánnyomozó megszégyeníti az ostoba rendőrfőnököt, vagy börtönbe juttatja a korruptat, a csalót, a szélhámost. Az ilyen diadal alapfeltétele a rendőrségtől független, azaz csak valamely állami hatóságtól vagy cégbíróságtól függő magánnyomozói tevékenység. Életszerűek az olyan történet ek is, miszerint éppen a rendőrség munkájával elégedetlenek fordulnak magánnyomozóhoz, azaz aligha lenne feltételezhető a sikerük, ha az ilyen nyomozás feltételeit maga a rendőrség szabná meg. Kimondom tehát a súlyos aggályomat, a civil biztonsági szolgála t és a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével nem a rendőrséget kellene terhelni, hanem ezzel a feladattal egy, a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó főosztályt vagy hivatalt kellene megbízni. A Belügymi nisztérium vagy a minisztériumnak egy ilyen feladattal ellátott hivatala ugyanazokat a feladatokat látná el, amelyeket a jelenlegi törvényjavaslat a rendőrség feladatkörébe sorol. Nem a rendőrség ellenében, hanem a rendőrség védelmében kellene a helyi rend őrségtől független hatóságokra bízni a civil biztonsági szolgálat és a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezését, nyilvántartását és ellenőrzését. Nem szabad olyan feltételt
