Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz):
445 teremteni, hogy rávetüljön a gyanú bármilyen kicsinyke árnyéka a helyi ren dőrségre csupán azért, mert vagy túl jó, vagy túl rossz a kapcsolata bizonyos helybéli őrzővédő vállalkozásokkal vagy magánnyomozókkal. (12.30) Előállhat olyan helyzet is, hogy a helyi rendőrség érdekei ellenében kell valamit felderíteni, ilyen esetekben épp ez a törvényi előírás gátolná az igazságszolgáltatást. Nagyon nem szerencsés, ha a helyi mulatók, discjockey klubok őrzővédő szolgálata a helyi rendőrfőnök jóváhagyásától függene, innen már csak egy kis lépés a korrupció gyanúja, bekövetkezése és áll andósulása. Még a legszilárdabb lelkületű rendőrfőnököket is hírbe hoznák mendemondák, mert maga az ellenőrzési rendszer adna erre alkalmat. Meg kell előzni ezt a helyzetet, nem szabadna ilyen gyanúba sodortatni rendőrparancsnokokat, azaz nem szabad felelő sségi körükbe utalni sem őrzővédőket, sem pedig magánnyomozókat. Tisztelt Ház! Hadd említsek még egy problémát, a biztonsági rendszer és a munkaügyi nyilvántartás összekapcsolhatóságának tisztázatlanságát. Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmány 59. §áb an foglalt, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot sértő alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem állapított meg a személy- és vagyonőri tevékenység körében a titoktartási kötelezettségre és az ada tkezelésre vonatkozó szabályokat. Ez most megtörtént. Ennek a törvényjavaslatnak az értelmében például az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat, például a belépés időpontját legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hó nap elteltével meg kell semmisíteni. A jogszabály elfogadása esetén például egy intézmény vezetője, esetünkben a megbízó, nem vizsgálhatná azt, hogy valamely dolgozója hányszor késett az elmúlt egy esztendőben, legfeljebb arról kérhet kimutatást, hogy az u tolsó fél évben hányszor történt ilyen eset. A kérdés a gyakorlatban úgy vetődik fel, hogy rendszeresen felhasználhatóe munkaügyi célokra a 32. §ban említett belépési adatbázis, szabade ezt az adatbázist felhasználni közvetlenül nem a vagyonvédelemmel k apcsolatban álló feladatokra, például munkateljesítmény vélelmezésére, vagy erre ez a jogszabály nem teremt egyértelmű lehetőséget, és a munkáltatónak más adatforrásokra kell ilyen esetekben támaszkodnia. Tisztázatlan az a kérdé s is, hogy kezelhete elektronikus beléptető rendszert közintézmény bejáratánál köztisztviselő vagy egy nagyvállalat bejáratánál egy vállalati alkalmazott, vagy minden ilyen esetben csak személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cég alkalmazottját lehet ilye n feladattal megbízni. Összegezve véleményemet, a törvényjavaslat csak lényeges területeket módosító indítványok befogadása révén válhat alkalmassá feladata betöltésére. Ezeket az indítványokat megfogalmaztuk, és ajánlom szíves figyelmükbe. Köszönöm a figy elmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kontrát Károly képviselő úr a következő felszólaló. Öné a szó. DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita el ső részében szó esett arról, hogy az élet milyen sok területén találkozhatunk a mindennapjainkban a személy- és vagyonőrökkel, vagy ahogy közkeletű, pontos megfogalmazással illetik az emberek ezeket a személyeket: biztonsági őrökkel, hiszen akár bevásárlók özpontokban, akár sportrendezvényen, akár közhivatalokban, akár honvédségi objektumoknál találkozhatunk személy- és vagyonvédelmet folytató tevékenységet végzőkkel. Az imént felsorolt tevékenységek nagyban különböznek egymástól, folytatásuk esetén különböz ő szakmai szabályok, más kockázatok merülnek fel, azonban ezt a javaslat egyáltalán nem veszi
