Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részle... - TÓTH SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
4427 TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami beruházás és a PPP között nem az a különbség, hogy az egyik in gyen van, a másik meg nem kerül egy fillérbe sem. A PPPnél pontosan tudjuk, hogy milyen időre kötünk koncessziós szerződést, 20 évre, 22 évre, 35 évre - ahány éves a koncesszió , és évente ezért mennyit kell fizessünk. Ha most állami beruházásból valósul meg egy gyorsforgalmi úthálózat építése, az ugyanúgy pénzbe kerül. Itt csak a konstrukciókban tér el egymástól a dolog, hogy az állam veszi fel a hitelt, vagy a költségvetési forrásból finanszírozza, de a költségvetési törvény 2005re vonatkozó rendelkezé seit ismerjük, és azt is, hogy magántőke bevonásával kell finanszírozni az autópályaépítéseket, erről szól a 2005. évi törvény. Azt, hogy egy autópályaszakasz valójában mennyibe kerül, mindig valahogy valami jelenértékre kellene visszaszámolni, egy szten derd időszakra vonatkoztatva, 2004re vagy 2005re. Ha állami finanszírozásból történik tisztán, akkor is az adófizetők pénzéből kerül ez megfinanszírozásra, megépítésre, illetve valahonnan máshonnan, más fontos területről, szociális területről, egyéb beru házásoktól tudjuk elvonni a forrást. Ha hitelből finanszírozza az állam, még azt is meg kell nézni, hogy melyik szereplő jut olcsóbban hitelhez. Nem biztos, hogy pont az állam kap kedvezőbb feltételekkel hitelt. Tehát nagyon árnyalt ez a dolog. Egyébként a zt hiszem, hogy jogos az igény valamennyiünk részéről, hogy egyszer tényszerűen tudjuk, hogy egy autópályaszakasz mennyibe kerül (Soltész Miklós tapsol.) , de nyilván, hogy most még ebben az átmeneti időszakban nagyon nehéz ezt megmondani, de azért ki lehe t számolni. Biztos vagyok benne, hogy ha a teljes futamidőre szóló, állam által majd kifizetendő összeget vetítjük egy kilométer szakaszra, akkor nem olyan csúnyák ezek a számok. (Soltész Miklós: Akkor még több lesz!) Nem, nem. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A másik… ELNÖK (Harrach Péter) : Ugye, kétpercest kért? TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Jó, akkor folytatni fogom majd. ELNÖK (Harrach Péter) : Fónagy János következik. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Nagy tisz telője vagyok Tóth képviselő úrnak, és tulajdonképpen azt hiszem, mindenben egyetértünk, de abban gondolom, ő is egyetért velem, hogy a kettő azért nem teljesen azonos. A koncessziós szabályok a magyar jogrendben ismertek, rögzítettek, és ugyan vannak ross z emlékű példáink, mint az M5ös, de tulajdonképpen, mint Horváth képviselőtársam előbbi példája mutatja, a kést lehet kenyérszeletelésre is használni meg emberölésre is. Nem a kés tehet róla, nem a törvény tehet róla, hogy ki mire használja. Amikor a PPPtörvény hiányáról beszélünk, akkor elsősorban az államháztartási szabályozását reklamáljuk, mert azokban az országokban, amiket önök előszeretettel példaként hoznak, bizony meg van mondva, hogy az éves költségvetést milyen arányban lehet jövőb eni terhekkel lefoglalni, megmondják, hogy a PPPn belül az állami és a magántőke aránya maximum milyen lehet, esetenként egy uniós hozzájárulással. (16.20) Tehát szabályozzák azt, amit ma korlátlanul, szabályozás nélkül kívánnak önök alkalmazni. Ami pedig államtitkár úr megjegyzését illeti, hogy tudjuk, hogy mi mennyibe került - azt tudjuk, hogy milyen jogcímen mennyi pénzt vettek vagy kívánnak felvenni. Azt, hogy mennyit fizettek ki a vállalkozóknak, tehát azokból a pénzekből effektíve mennyi kifizetés tö rtént, és mennyit kell majd a
