Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
434 oldani, először saját magát világíttassa át, és hozza ezt nyilvánosságra. Ezért a Magyar Demokrata Fórum a múlt héten kezdeményezte a párt országgyűlési képviselőcsoportjának, elnökségének és a megyei választmányok elnökeinek az átvilágítását. A Magyar Demokrata Fórum volt az az egyetlen párt a Magyar Országgyűlé s pártjai közül, amelyik - emlékezzenek vissza - a Mécsbizottság működése után kialakult helyzetben megvált az egyetlen gyanúba keveredett képviselőjétől is. Sem a legnagyobb kormánypárt, sem az ellenzéki párt, sem a törvényjavaslatot kezdeményező SZDSZ h asonló magatartást nem tanúsított. Tisztelt Képviselőtársaim! Kettős mérce és kettős látás jellemzi a mai magyar közéletet. Jó lenne, ha mindenki ezt a kérdést elintézné előbb a saját csapatában, és utána nyúlna hozzá a jogalkotás rendkívül felelős eszközé hez. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügynökkérdés rendezése nem válhat újkori boszorkányüldözéssé, egyetértek. Azzal is egyetértek, hogy el kell kerülni, hogy egy átgondolatlan javaslat súlyos jogi, erkölcsi és egzisztenciális körülményekkel járjon több tíze zer érintett számára, ugyanakkor a rendszer kitalálói, működtetői, haszonélvezői homályban maradnak. Mikor fog összeállni egy teljes kép, egy olyan kép, ami egy rendszerről megadja nekünk a teljesség igényével azt a lehetőséget, hogy szembe tudunk nézni a múltunkkal? Kérdezem az előterjesztőket: ugye, önök sem gondolják azt, hogy az ügynökök nevének nyilvánosságra kerülése egyet jelent azzal, hogy bátrak voltunk, és szembenéztünk a történelmi múltunkkal? Hol vannak a mozgatórugók? Hol vannak azok az eljárás ok? Hol vannak a hivatásos szolgálatú emberek, az irányítók, a kiagyalók, a felhasználók? Hol van az állampárt működtetése, az MDP, az MSZMP, a KB, a PB, az ott ülő emberek, akiknek rendelésére dolgozott itt egy egész rendszer? És akik ezt kiagyalták, műkö dtették, hol vannak ők megnevezve? Hol van az ő politikai felelősségük? A titkosszolgálatok hatékony működése érdekében ugyancsak óvatosan kell az ügynökkérdéssel bánni. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén felvett jegyzőkönyv nagyon tanulságos, tisztelt ké pviselőtársaim. A becslések szerint az állomány 3540 százaléka, míg a vezetők esetében 60 százalékuk vonatkozásában van átfedés a jelenlegi és a rendszerváltozást megelőző időszak titkosszolgálati állománya között. Nem tudom, hogy az előterjesztők feltett éke már maguknak a kérdést: mi lesz a hazai titkosszolgálatok állományával a törvény hatálybalépése után? Ez az önök felelőssége. Érdekes lenne tudni a tárgyban érintett Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, nemzetbiztonsági szolgálatok szakmai app arátusának a véleményét erről a tervezetről. A törvényjavaslat előterjesztői kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a ma is működő, hírszerzéssel, kém- és terrorelhárítással, a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó szolgálatokat és azok teljes állomán yát, valamint az ügynöki hálózataikat is. Hazánkkal szemben bizalmi válságot teremtenek mind a titkosszolgálatok külföldi társszervezetei, mind pedig a különböző nemzetközi szervezetek vonatkozásában. Az elmúlt évtizedben ezekkel a társszervezetekkel kiala kult együttműködés alapja a kölcsönös bizalom. Amelyik országban a hírszerzés vagy a kémelhárítás adatait, közreműködőit nyilvánosságra hozzák, azzal a többi szervezet megszakítja a kapcsolatait. Amelyik országban a megfigyelés alá vont külső vagy belső sz emélyek meggyőződhetnek arról, hogy megfigyelés alá vontáke őket, ott az ország kiszolgáltatja önmagát. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány kérdés a törvénytervezetről. A levéltár munkájának kiskorúsítására vagy segítésére négytagú tudományos tanácsadó test ület jönne létre. A testület egyegy tagját a Tudományos Akadémia, a Történelmi Társulat és két tagját a kormány jelölné. A testület feladata elég nehezen körvonalazható, és a minősítéssel kapcsolatos bírósági jogorvoslat is átkerülne ezen testülethez, mel lyel megszűnne a levéltár ilyen irányú jogosultsága. Az utóbbi felveti a testület perképességének kérdését is. Mivel ezt a törvény nem mondja ki, ezért vagy a testület elnöke perel mint magánszemély, vagy a Pp. alapján rendelkezni kell arról, hogy a perben a testület részéről ki járhat el. A javaslat rendelkezik az iratok internetes közzétételéről és azok hozzáférhetővé tételéről. Ez újabb gyakorlati problémákat vetít előre, hiszen mintegy 700800 ezer oldalnyi anyagról van szó,
