Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
432 visszarendeződés, amikor nem tudhattuk 1991ben, az orosz puccs idején, hogy annak mi lesz a végkimenetele, a következménye. Nos, ha a dél vidéki háborút végignézzük, akkor beláthatják, képviselőtársaim, hogy miért nem volt ember itt, aki a hírszerzés, kémelhárítás és egyéb területen nagyobb bepillantást akart volna nyerni a rendszerváltozás hajnalán. De aztán jött egy másik kormány - és akko r már négy évvel voltunk túl a rendszerváltozáson , akinek megvolt a kétharmada. Megvolt a kétharmada ahhoz, hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen, és nem tette. Szóval összegezve, bizton állíthatom önöknek, hogy soha senki annyit nem tett a történelm i szembenézésért, mint amit a legnehezebb időszakban, a legnehezebb körülmények között munkáját megkezdett Antallkormány ebben a kérdésben tett. Tisztelt Képviselőtársaim! Aztán ez a gumicsonttá vált ügy előkerült. Egyetértek a Fidesz vezérszónokával, aki gumicsontnak nevezte ezt az ügyet. Higgyék el nekem, hogy ezt a minősítést a két évvel ezelőtti eljárás miatt vívta ki magának ez a törvénytervezet. Hiszen két éve is vajúdtak a hegyek, vajúdott az MSZP és az SZDSZ, és aztán egeret szültek. Emlékezzenek v issza, hogy fejeződött be annak a két törvénynek a szavazása két évvel ezelőtt! Az az érzésem, hogy rosszul mennek a dolgok az országban, kell valami téma, ami leköti a média figyelmét, leköti az emberek figyelmét. Én nem kívánom lebecsülni az ügynökkérdés t, és az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalának fontosságát, de vitatkozhatnánk azon, hogy vajon valóban eze a legfontosabb problémánk. Mindenesetre az MDF nagyon nagy örömmel venné, ha a kormánypártok hasonló gyorsasággal és vehemenciával meg hasonló elszántsággal viszonyulnának olyan kérdésekhez, mint például a gyermekszegénység, a 45 év feletti vagy a pályakezdő tartósan munkanélküli honfitársaink munkához jutása, a kis- és középvállalkozások, a gazdálkodók vagy a nyugdíjasok helyzete, vagy a kárcsak a másfél éve éppen pihenő közjogi törvénycsomagunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes párhuzamok vannak abban, ahogyan az ügynökkérdés rendezése időről időre felmerül. A 2003as törvényjavaslatok kezdeményezője Medgyessy Péter, akkori minisztereln ök volt, aki a személyes érintettsége kapcsán kirobbant ügy után maga kezdeményezett egy törvényt. Az eredeti törvényjavaslatokat azonban már részben saját maga mint képviselő, részben más MSZPs képviselőtársaival egyetemben nyújtotta be. A benyújtott jav aslatok a Sólyombizottság, az adatvédelmi ombudsman, az érintett szakértők egyhangú kritikái alapján azonban mind tartalmilag, mind szakmailag alkalmatlan előterjesztések voltak, arra is alkalmatlanok, hogy az Országgyűlés egyáltalán tárgyaljon róluk, ezé rt azokat visszavonták. Az átdolgozott javaslatokat már a kormány nyújtotta be, és egy újabb kör után, a harmadszori benyújtást követően két törvény közül az egyiket sikerült is elfogadni. A helyzet most is hasonló, csak ezúttal az MSZPtől indult a kezdem ényezés, amelyre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr sietve rácsatlakozott. Azóta pedig folyamatosan kritizálta és kevesellte a tervezetet. Egyben instrukciókat is adott az előterjesztőknek, alkotmányos aggályait pedig azzal tompította, hogy készen áll az a lkotmányt is módosítani, az információs önrendelkezési jog korlátozása érdekében. Ezt a javaslatot is sokan fenntartásokkal fogadták, most azonban mégis elénk került ez a törvénytervezet. A kormány valóban nem ismer lehetetlent, megint azzal állunk szemben , hogy egy aktuálpolitikai kérdés kapcsán a kormány törvényt, egyúttal magát az alkotmányt írná át saját ízlése szerint, súlyosan korlátozva egy meglévő alapjogot. Emlékezzünk a PSZÁFtörvény vagy a monetáris tanács hasonló indíttatású ügyére is! Az adatvé delmi ombudsman részletesen kifejtette, hogy törvényt úgy kellene megalkotni, hogy ne legyen alkotmányellenes, nem pedig, hogy a hatályos alkotmányt hozzászabni egy politikai ötlethez, ráadásul úgy, hogy alapjogot kívánnak ezzel korlátozni. (Az elnöki szék et Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) További kérdésként vetődik fel a tervezett szabályozás nemzetközi jogi vonzata is, abban az esetben, ha alkotmánymódosításra sort kerítenek. Az Európai Tanács adatvédelmi egyezményére
