Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4301 További probléma az anyagi háttér tisztázatl ansága. A törvény nem vitathatóan igen jelentős költségvetési vonzattal jár. Ennek kapcsán mindenféleképpen fel kell vetni, hogy az idei költségvetés biztosítjae a törvény 2006. január 1jei alkalmazásának feltételeit. Ez érinti a minisztériumok és az ors zágos hatáskörű szervek, valamint a megyei önkormányzatok és a tízezer lakos feletti települések valamennyi, a törvény által előírt közérdekű adatának internetes közzétételét, honlapok beindítását, szükséges bővítését, átalakítását, valamint az ehhez szüks éges eszközfejlesztést és beszerzést. Érinti a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékének és a közadatkereső rendszernek a létrehozását és működtetését a jövő év első napjától. Érinti a Magyar Közlöny, a tárcák és az önkormányzatok hivatalos lapjai nak digitalizálását, valamint a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteményének létrehozását. Érinti valamennyi jogszabálytervezet és ahhoz kapcsolódó irat közzétételét. Vane minderre pénz? Bátran kijelenthetjük: nem valószínű. A gazdasági jellegű probl émák mellett bőven érzékelünk adminisztratív előkészítetlenséget is. Például a törvény alig fél év múlva esedékes alkalmazásához egy igen komoly rendeleti háttér kialakítására és a működtető személyi állomány felkészítésére volna szükség. Kérdéses, hogy ez kivitelezhetőe. Ennek hiányában félő, hogy ez a törvény is a betarthatatlan törvények sorsára jut, lásd például az akadálymentesítési törvényt. Az egyedi adatigénylések szabályai teljesen hiányoznak a törvényjavaslatból. A törvényben több ponton - 3. § ( 6) bekezdés, 6. § (6) bekezdés - is kifejezésre jut, hogy mód van egyedi adatigénylésre, ennek szabályait a honlapon kell közzétenni. Nos, ennek szabályait - az adatigénylő adatainak kezelése, törlése, továbbítása, az esetleges térítésköteles szolgáltatáso k, garanciális szabályok - a törvényjavaslat nem tartalmazza még az adatvédelmi törvényre történő utalás szintjén sem, ahová most kerültek be ilyen jellegű módosítások az adatvédelmi törvény legutóbbi módosítása során. Az adatközlő, az adatkezelő, a működt ető, valamint a szerv fogalma sokszor keveredik a törvény tervezetében. Előfordulnak átfedések és párhuzamos szóhasználatok, amikor csak sejteni lehet, hogy az előterjesztő az egyes kifejezéseket egymás szinonimájaként használja. Hiányzik a fogalmak világo s, elhatárolható rendszerezése. Az adatközlő sokszor egyben adatfelelős is - nem mindig , de egyben lehet működtető is, sőt a tervezet leggyakrabban egyszerűen a szerv kifejezést használja. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Netpol gárok! Engedjenek meg néhány konkrét észrevételt is a normaszöveghez! A 4. § (2) bekezdése: nem egyértelmű, a tervezetből nem derül ki, hogy a szerv jogutód nélküli megszűnése esetén kinek a feladata a közzétett adatok további egy évig történő kezelése, fe nntartása. A 6. § (6) bekezdése: a bekezdés második fordulata nyelvtanilag és tartalmilag sem értelmezhető, “arányában vagy mennyiségében jelentős körével”. A 7. § (1) bekezdése: a javaslat előírja, hogy a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékéhez a törvény hatálya alá tartozó szerveknek továbbítaniuk kell a honlapjaikra, adatbázisaikra és nyilvántartásaikra vonatkozó “leíró adatokat”. Kérdés, hogy ez mit jelent, mit kell leíró adatnak érteni. A 9. § (2) bekezdése: nem világos, hogy az egységes sze rkezetbe foglalás követelménye kapcsán pontosan mit kell érteni “egyötöd terjedelmű” módosítás alatt. Nincs sehol meghatározva, hogy ezt szakaszra, oldalszámra, netán tartalmi terjedelemre kell érteni. A 9. § (3) bekezdése: a lista, ami arra vonatkozik, ho gy mely jogszabálytervezeteket nem kell közzétenni, teljesen esetleges, ráadásul nem is lehet pontosan meghatározni, hogy milyen jogszabályok tartozhatnak az egyes kategóriákba. Például az e) pont a szervezetalapításra vonatkozó jogszabályok: ilyen alapon egy új, a gazdasági társaságokat vagy a civil szervezeteket, kamarákat érintő törvényről éppen a vállalkozások és a civil szervezetek, kamarák nem szerezhetnek tudomást, és nem fejthetik ki véleményüket, habár lehet, hogy éppen ez a cél.
