Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4302 A 9. § (4) bekezdé se: kimaradt a gazdasági, nemzetgazdasági, piacvédelmi érdek, ami legalább ilyen fontos lehet. Nem rögzíti a tervezet, hogy a törvény említett rendelkezései alapján a közzététel mellőzéséről ki jogosult dönteni. A 9. § (6) bekezdése: ha a jogszabályt elfog adták, akkor miért kell még további egy évig a honlapon tárolni a tervezetet, és valamennyi kapcsolódó dokumentumot? Elég lenne a törvény valamennyi rendelkezésének hatálybalépéséig tárolni. Utána már a szöveg nem változhat, ráadásul a Közlönyben olvasható . Sőt, ennek az ellenkezője is előfordulhat: a törvény elfogadása után egy évvel még lehetnek olyan rendelkezések, melyek nem léptek hatályba; lásd éppen a tárgybéli törvényjavaslat: 2007. január 1je. A 11. § (2) bekezdése: jelenleg csak az adott ciklusho z kapcsolódó előterjesztések találhatóak meg, a korábbi ciklusok állománya - feltételezem, a szerver kapacitása miatt - nem érhető el, de igazán nem is indokolt. Csak egy igen szűk réteget érdekelhet, hogy, mondjuk, egy '94ben elfogadott törvényhez milyen módosítókat adtak be, a jogszabály maga ki van hirdetve, sőt lehet, hogy már hatályon kívül is helyezték. A 12. és 13. §okhoz: a Magyar Közlöny esetében értelemszerűen a nyomtatott kiadás minősül a hiteles változatnak. A javaslat a minisztériumok és az o rszágos hatáskörű szervezetek esetében ezt megfordítja, és a honlapon közzétett kiadás lesz a hiteles változat. A jogalkotásról szóló törvény szerint a miniszteri rendelet melléklete például terjedelmi okokból a tárca hivatalos lapjában is kihirdethető. Az önkormányzati rendeletet ugyancsak az önkormányzat hivatalos lapjában kell közzétenni. Itt tehetők közzé az adott ágazat vagy irányítási terület számára kiadott utasítások, jogi iránymutatások is. Önmagában nem azzal van baj, hogy a kiadást a tervezet a t árca honlapján való megjelentetéssel is lehetővé teszi, hanem azzal, hogy a honlapon hogyan garantálható a szöveg mindenkori hitelessége. (21.40) A nyomtatásban kiadott hivatalos lap esetében nem lehet vitatott, hogy egy adott időpontban, adott számban mil yen szöveg szerepelt. Kérdés, hogy elektronikus formában - megfelelő garanciális szabályok hiányában - ez hogyan lesz nyomon követhető. A 15. §hoz: e paragrafus rendelkezései nem felelnek meg a jogalkotásról szóló törvény előírásainak, amely kimondja, hog y az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában vagy más, helyben szokásos módon kell kihirdetni. Az, hogy az önkormányzatok rendeleteit egy központi portálon teszik közzé, egyik rendelkezésnek sem feleltethető meg, annál is inkább, mivel a jogalkotási törvény kimondja, hogy az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A 17. § (3) bekezdése: nem világos, hogy miért nem elegendő az ügydöntő, jogerős határozat közzététele a bíróságok esetében. A már jel enleg is közzétett bírósági határozatok indoklása tartalmazza az ügyben korábban, alsóbb fokon született döntéseket, erre a bíróság indoklásában hivatkozik, ráadásul e bekezdés vonatkozásában a törvényjavaslat csupán anonimizálást, tehát egyszerű névtörlés t említ, ami aggályos lehet, hiszen digitalizált - szkennelt - másolatok közzétételéről van szó. Itt kapcsolódik az előző mondatomban tett észrevétel, miszerint az ügydöntő határozat indokolása hivatkozik és ismerteti az ügyben korábban született döntéseke t, határozatokat. A bírósági határozatok jelenleg is szokásos közzététele elegendő lenne. A 17. § (8) bekezdése: indokolt lenne, hogy a fiatalkorúak büntetőügyében hozott határozatok közzététele is - függetlenül az ügy jellegétől - korlátozható legyen. A t ervezet csak a Btk. XIV. fejezetének II. címe - nemi erkölcs elleni bűncselekmények - esetében korlátozza a nyilvánosságra hozatalt, ezt indokolt lenne kiterjeszteni a teljes XIV. fejezetre - a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncse lekmények , mivel az előző, (7) bekezdés ezt hasonló tárgyú polgári ügyekben lehetővé teszi, így a büntetőügyekben ez különösen indokolt lehet. Ugyancsak indokolt