Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4300 Az ezekre vonatkozó módosító indítványainkat benyújtjuk. Egyébként pedig - amint ez talán az elmondottakból kitetszik - az SZDSZfrakció a törvényjavaslatot jelentősnek, fontosnak és elfogadásra alkalmasnak tartja. Köszönöm szép en. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Végül az MDFképviselőcsoport vezérszónoka következik. Pettkó András képviselő úré a szó. PETTKÓ ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most beterjesztett törvényjavaslat célja az, hogy az elektronikus közzététel útján megismerhetővé tegye a közérdekű adatokat. Mint az informatikai bizottság tagja, de ettől függetlenül is - mint rendsz eres számítógéphasználó - csak üdvözölni tudom a kezdeményezést. (21.30) Úgy vélem, a hálózati demokrácia eszközeinek megteremtése, jogi megalapozása korunk egyik nagy kihívása, és képviselői feladatomnak tekintem az ezzel kapcsolatos kezdeményezések felk utatását, támogatását. Több informatikai tárgyú felszólalásomban az itt ülő képviselőtársaimat és a nyilvánosságon keresztül a választóinkat is netpolgároknak szólítottam. Az új titulust azért választottam, mert az internet elterjedtsége, használatának ren dszeressé válása egy teljesen új gondolkodásmódot, életszemléletet eredményezett, amelyben a hagyományos formák átalakulnak. Egy ilyen átalakulás a demokráciához való viszonyunk is. Teljesen tisztán látható és megítélhető, hogy ma már nemcsak a demokratiku s jogok gyakorlását tartjuk a demokrácia alapjának, hanem az információhoz való hozzájutás lehetőségét is. Az internet ebben, tehát az információ elérésében és ellenőrzésében teremt és nyújt lehetőséget. Az internet növekvő elterjedtségével, egyre bővülő t echnikai lehetőségeivel megalapozhatja az információszabadság intézményrendszerét. Lehetővé válhat egy modellváltás is: ahelyett, hogy a hivatalok passzívan várják a polgárok, a sajtó, a civil szervezetek megkeresését, kötelezővé válik számukra, hogy a köz érdekű adatok egy jelentős részét maguktól folyamatosan frissítve, könnyen érthető módon, könnyen kereshető formában a honlapjukon közzétegyék. Ezért támogatom az SZDSZ képviselőcsoportja által ismertetett, előbbi módosítási javaslatot is. Úgy gondoltam, e rről fog szólni az elektronikus információszabadsági törvény. A törvényjavaslat gondolatiságában fel is fedezhető ez a szándék. A gyakorlatban azonban azt látom, hogy a vitathatatlanul értelmes és időszerű célkitűzések nem megfelelő feladattervezésben és m unkaütemezésben kaptak helyet a javaslat szövegében. A szabályozás jelentőségére és annak összetett adatvédelmi vonatkozásaira tekintettel például elvárható lett volna, hogy a tárca a hangoztatott szándékának megfelelően egyeztessen a parlamenti pártokkal. Mindössze egy ilyen konzultációra került sor, míg a törvény koncepciójáról, a normaszöveg tervezetéről már nem zajlott le semmiféle egyeztetés. Az itt elhangzott észrevételek főként a tervezett szabályozás költségvetési és pénzügyi vonatkozásait, valamint a bírósági határozatok nyilvánosságát érintették, továbbá szó esett arról is, hogy a törvény kétharmados vagy feles elfogadása az indokolható. Kormánypárti javaslatok és kritikák is elhangzottak, jelezve, hogy a bírósági ítéletek anonimizálása nem csupán a nevek szintjén kell hogy megtörténjen. Az ítéleteket abban az értelemben kell átszerkeszteni, hogy a konkrét tényállást felismerhetetlenné téve lehessen csak a közzétételt előírni. A felvetéssel az adatvédelmi biztos is egyetértett. Az említett kérdések azért lényegesek, mivel a problémafelvetés szintjén hangzottak el, azonban további egyeztetés, végleges megállapodás vagy döntés nem született. A kormány részéről a további négypárti egyeztetésre nem került sor.
