Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4299 mondhatni, a hazai, e z ügyben legnevesebb adatvédelmi szakemberek által elkészített szaktanulmány alapozta meg, a törvény alapvető kérdéseit a kormány külön koncepcióban tárgyalta és fogadta el. Az elektronikus információszabadság kérdéseit nemzetközi szaktekintélyek részvétel ével zajló konferencián vitatták meg, és mindezeket szokatlan módon, egyébként az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által is támogatott kötetben is kiadták, tehát a téma iránt érdeklődők a törvény előkészítésének időszakában is már alaposan tanulmány ozhatták a témát. A mostani törvénytervezet gyakorlatilag öt lényeges alapelvet igyekszik képviselni. Az első - és ezt képviselőtársaim is, miniszter úr is már említette - a közzététel követelménye, amit nem magyar műszóval proaktív információs politikának nevezünk, ami azt jelenti, hogy az államigazgatás, az adófizetők pénzét költő intézmények kérés nélkül kötelesek információkat, adatokat, a rendelkezésükre álló adatok nagyobb részét közzétenni. Ezt az internet, a honlapfenntartási kötelezettség, a közzét ételi lista előírása teszi kötelezővé. A második ilyen alapelv a hagyományos információszabadság védelme. Itt arról van szó, hogy a törvény abból indul ki, hogy az elektronikus információszabadság nem új alapjogot teremt, hanem az eddigi jogok teljesebb bi ztosítását garantálja az új technikai eszközök alkalmazásával. Az esélyegyenlőség elve a harmadik alapelv. Erről már itt említés szintjén volt szó. Nem árt ebből az alkalomból is emlékeztetni arra, hogy ne vezessük félre magunkat, ma a magyar lakosság 80 s zázaléka nem használ internetet, tehát ha ez a törvény megvalósul, akkor sincs biztosítva természetesen a technikai körülmények miatt, hogy a magyar lakosság jelentős része mindazokhoz az információkhoz a gyakorlatban is hozzájusson, amelyek rendelkezésre állnak. A mindenkori kormányzat kötelezettsége, hogy mindenki számára minél nagyobb elérhetőséget biztosítson, és ez ügyben jelentős lépések is történtek az elmúlt években. A negyedik ilyen alapelv a technológiai semlegesség elve. Ezt itt már más is említe tte. Ennek is vannak előzményei: a 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelemről előírta azt, hogy nem lehet kizárni technikai eszközökkel senkit az ilyenfajta technológiák alkalmazásánál. Végül az ötödik alapelv, hogy a közérdekű adatokat az in formálódó polgár anonimitásának megőrzésével lehessen megkapni. Ez a személyes adatok védelmének biztosítását jelenti. Nem elmélyedve azokban az elemeiben a törvénytervezetnek, amelyekről itt mások beszéltek, kiemelném még, hogy a tervezet tudatosítja, ill etve elősegíti a kulturális váltás szükségességét, tudja, feltételezi, hogy a fejlődés költségekkel és terhekkel jár, a szemléletváltásnak szükségszerűen mihamarabb meg kell valósulni. A tervezet az államigazgatási egyeztetés során megőrizte eredeti kereté t, de fontos részletkérdésekben lényegesen módosult. Az elvi következetességnek nyilván léteznek praktikus anyagi korlátai, de ezek tudomásulvétele sem jelentheti azt, hogy lemondjunk a tervezet által felállított normák következetes megvalósításáról. Ennek megfelelően az SZDSZfrakció módosításokat kíván benyújtani a törvénytervezethez. Hiszen kinek lenne inkább feladata a nyilvánossághoz fűződő közérdek képviselete, mint az Országgyűlésnek? Javaslatainkkal biztosítani kívánjuk a jogszabálygyűjtemény szöveg ben való keresésének lehetőségét, ami nélkül a jogszabálynyilvántartás alapvető funkcionalitása kérdésessé válna. Szűkíteni kívánjuk a jogszabálytervezetek nyilvánossága körében azon tervezetek körét, amelyeket a törvény szerint nem kell közzétenni. Két l épcsőben történő hatálybaléptetéssel javasoljuk kiszélesíteni a bírósági ítéletekhez való hozzáférés körét. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a törvény rendelkezzen arról, hogy a közfeladatot ellátó szerveknél, szervezeteknél az elektronikus információszaba dság és általában az információszabadság gyakorlati érvényesüléséért felelős személy, illetve szervezeti egység legyen. Feltétlenül szükségesnek tartjuk azt is, hogy a közéleti kötelezettségek megszegése esetén a törvény tartalmazzon fegyelmi felelősséget megalapozó rendelkezéseket.
