Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója:
4289 KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elektronikus információszabadságról szóló törvény beterjesztésével egy új szabadságjog alkotmányos feltételeinek kialakít ására teszek ma javaslatot a kormány nevében. A működő modern demokráciák elemzésének és az országok megítélésének egyik fontos fokmérője a nyilvánosság. A nyilvánosság állami elismerése és biztosítása, valamint az állampolgárok szerepvállalása a közügyekb en, a társadalmi szerepvállalás nyilvánossága attraktív jellemzője lehet az országoknak. Talán éppen ezért az utóbbi években azt figyelhettük meg, hogy az információszabadság biztosításának megteremtése után, annak következő részeként az elektronikus infor mációszabadság került napirendre. Az Egyesült Államok elsőként, majd NagyBritannia és a skandináv államok elfogadták már az elektronikus információszabadságról szóló törvényi szabályozásokat. Magyarországon immáron másfél évtizede gyakoroljuk a közösen me gteremtett és kivívott demokratikus alapértékek adta jogainkat. Liberális politikusként ezek megőrzését és a modernizáció áramát is figyelve a megújulásra való nyitottságot tartom elsődleges feladatomnak. A jogállam, a jogbiztonság és a nyilvánosság alapve tő jogintézményei működnek. Ugyanakkor 2005re megérett az idő, hogy a modern demokrácia új minőségi szintjeit és az információs hatalommegosztás új feltételeit teremtsük meg, amelyek mindeddig hiányoztak. A modern demokrácia modelljében az állampolgár akt ívan részt vesz a demokratikus közügyekben, véleményt nyilvánít, közösségteremtő és közvéleményformáló ambícióit szabadon gyakorolja. A modell működőképessége azonban több alapfeltételt is megkövetel. Az aktív állampolgárnak biztosítani kell, hogy jól inf ormált legyen a közügyek részleteiről, a jogszabályokról, a joggyakorlatról, hiszen megalapozott véleményt csak az tud kialakítani, aki birtokában van a szükséges adatoknak. Ugyanakkor új eljárási formákat, a párbeszéd és a dialógus új fórumait kell létreh ozni, amelyeken keresztül a döntéshozó bevonja a folyamatba az állampolgárt, és kikéri a véleményét a közügyekről való döntésben, így például a jogszabályok megalkotásában. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény megteremti ezeket a feltételek et, és tulajdonképpen elvégzi az információ felszabadítását. Felmerülhet a kérdés bennünk, valóban önálló törvényt kelle alkotnunk. A válasz nem lehet kétséges: a jogalkotási törvény szerint jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmigazdasági viszon yok változása, az állampolgári jogok és kötelezettségek rendezése azt szükségessé teszi. Nos, aligha vonható kétségbe, hogy az elmúlt évtized során az információs társadalom fejlődése minőségi változást eredményezett. Gondoljunk csak arra, hogy a ’90es év ek elejének egyik nagy eredménye az volt, hogy hosszú várakozás nélkül lehetett végre vezetékes telefonhoz jutni. Abban az időben a legmodernebb otthoni számítógép a Commodore 64 volt, s alig néhányan hallottunk az összekapcsolt számítógépes hálózatokról. Ma pedig már a minél általánosabb szélessávú internethasználat a cél. Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat elfogadásával olyan jogszabály születik, amely az információs társadalom adta lehetőségek révén új tartalommal tölti meg demo kratikus jogainkat. Engedjék meg, hogy négy alappontba sűrítve tájékoztassam a tisztelt Országgyűlést, melyek azok a pontok, ahol a törvény a szabadság jogainak feltételeit kívánja biztosítani. Az első az állampolgár informáltságát szolgálja. Az informálts ág az alapvető, a törvény mellékletében meghatározott közérdekű adatokhoz való egyszerű és gyors elektronikus hozzáférés és az egységes közadatkereső rendszer kiépítése, valamint a főbb szervek honlapfenntartási kötelezettségének előírása és a közzétételi listák előírása révén teremtődik meg. A javaslat pótolja azt a hiányt, hogy máig nem létezik olyan jogszabály, amely egységes szempontok szerint, a közszféra egésze vonatkozásában határozná meg a közzétételi kötelezettség pontos tartalmát. A törvény megvál toztatja az információáramlásban érintett felek pozícióját, hiszen a közadat birtokosa külön
