Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Pettkó András (MDF) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Önkényes földfoglalás vagy jogszerű kisajátítás?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4242 A fogyatékkal élő tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését jobban elősegítheti a nem fogyatékkal élő tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A fejlesztéshez szükséges speciális feltételeket viszont általában a szegregált oktatásban könnyebb megvalósítani. Ezért a fenti két lehetőség közül a fogyatékkal élő tanulók számára az a megfelelőbb, amely fejlesztésükhöz opti mális feltételeket biztosít. A gyengén látó, nagyothalló, mozgássérült gyermekek számára talán könnyebben kialakíthatóak az integrált oktatás feltételei. Mást jelent azonban az optimális feltétel az enyhe mértékben, illetve középsúlyos értelmi fogyatékkal élő tanulók esetében. Számukra talán a speciális körülmények eredményesebbek. Mindezek alapján kérdésem az államtitkár úrhoz a következő. Miként lehetne biztosítani, hogy az értelmi fogyatékkal élő, különösen középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók valóban állapotuknak megfelelő speciális oktatásbannevelésben részesüljenek? Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Arató Gergely úr, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára vá laszol. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Közoktatásfejlesztési stratégiánk egyik fontos része az, hogy a különböző speciális helyzetben lévő gyerekek számára lehetőség szerint b iztosítsuk az integrált nevelés lehetőségét azok miatt a pedagógiai okok miatt, amelyeket a képviselő asszony is említett. Azonban van két feltétele annak, hogy az integrált nevelés megvalósulhasson. Az egyik ezek közül az, hogy a tanulói képességet vizsgá ló szakértői bizottságok a tanulót erre alkalmasnak találják, a másik pedig az iskolákra vonatkozik, hogy magának az iskolának is alkalmasnak kell lennie pedagógiai eszközrendszerében, felkészültségében arra, hogy ezekkel a gyerekekkel foglalkozzon. Ami az ön által említett értelmileg középsúlyosan akadályozott diákokat érinti, az ő esetükben a számok is azt mutatják, amit ön is említett, hogy nagy részük esetében nem indokolt az integráltan való nevelés. A közel ötezer érintett tanulóból mindössze 240 tanu ló vesz részt integrált nevelési formában, ez körülbelül 5 százaléka a tanulóknak; miközben egyébként ez az arány a speciális nevelésre szoruló tanulók esetében általánosságban körülbelül egyharmados arányt jelent. Azt kell mondanom, hogy a közoktatási tör vény alapján azoknak a diákoknak, akik nem nevelhetőek integráltan, a fogyatékosság típusának megfelelő osztálytagozatot, intézményt kell létesíteni, és ennek keretében kell megoldani a nevelésüketoktatásukat. A középsúlyosan értelmileg akadályozott tanul ók esetében kiemelten is szerepel a közoktatási törvényben, hogy iskolai nevelésükoktatásuk egésze az egészségügyi és pedagógiai rehabilitációt kell hogy szolgálja az 52. § (6) bekezdésében. Összefoglalva tehát, képviselő asszony, az a célunk, hogy minden tanuló a saját képességeinek megfelelő legjobb lehetőségeket kapja, ha van rá mód, akkor az integráció keretében, ha nincs rá mód, akkor pedig olyan speciális intézményben, amely a tanulók fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Ehhez kívánjuk megteremt eni a szakmai, technikai, pedagógiai feltételeket. Köszönöm szépen a figyelmet. Pettkó András (MDF) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Önkényes földfoglalás vagy jogszerű kisajátítás?” címmel ELNÖK (dr. Deutsch T amás) :
