Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
425 is, mint a Történeti Hivatal esetében, erre megfelelő módosító javaslatot teszünk. Semmi nem indokolja, hogy más kutatási szabályok vonatkozzanak a IIIas főcsoportfőnökség iratair a, mint mondjuk, az MSZMP Központi Bizottsága vagy Politikai Bizottsága irataira. Nézzük az előttünk álló indítványokat! Két indítvány van előttünk, az alkotmány módosítására vonatkozik az egyik, illetve az iratok megismerhetőségének a kiterjesztésére vona tkozik a másik javaslat. Nos, nézzük őket, hogy mit is kezdjünk velük! Alkotmánymódosítás: ahhoz, hogy az alkotmány módosítható legyen, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt előterjesztők, talán legelőször a koalíciós partnert kellene megnyerni, ez egyelőre sikertelennek mutatkozott. De akkor sem ülhetnek nyugodtan az ülepükön, ha ezt megtették, mert ehhez még további képviselőket kell megnyerni a parlamenti patkó másik oldaláról, és csak jelezni kívánom, hogy nagyon rosszul állnak ezzel a feladattal, mert mi nd ez ideig a koalíciós partnert sem sikerült meggyőzniük tartalmi részeket illetően. Az alkotmánymódosításról két típusú vélemény fogalmazódott meg. Az egyik nemzetbiztonsági megközelítésű, azt veszi számba, hogy a javaslat milyen következményekkel jár, é s hogyan befolyásolja a mai nemzetbiztonsági szolgálatok működését. Ilyen hatástanulmányt az előterjesztők a javaslat mögé nem tettek, és meggyőződésem szerint azért nem tettek, mert nem tudtak tenni, mégis ezzel a kérdéssel szembesülni kell, és erről véle ményt kell formálni. A nemzetbiztonsági szempontból megközelítők azt próbálják bemérni, hogy milyen következménye lesz annak, ha az egykori, tehát az 1990 előtti titkosszolgálatokkal úgymond együttműködők és a szervezetek alkalmazásában állók személyes ada tai nyilvánosak lesznek. Ez azért érdekes, mert ma is dolgoznak Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyanok, akik ’90 előtt ott dolgoztak, és Magyarország lesz a világon az egyetlen, Magyarország fog a világon egyedül olyan biztonsági szolgála tot működtetni, ahol a munkatársak egy részének személyes adatai nyilvánosak lehetnek. Ennek egyértelműen mondhatjuk, hogy súlyos következményei lesznek és lehetnek a szolgálatok jelenlegi működését illetően. Hangsúlyozni kívánom, hogy a nemzet biztonságát védő szolgálatokról beszélünk. Vitathatatlan, hogy a törvényjavaslat, ez az alkotmánymódosítás jelentős befolyással lesz a szolgálatok működésére, ezért a nemzetbiztonsági megközelítésű véleményeket nagyon jól lehetett összegezni a nemzetbiztonsági bizott ság ülésén elhangzottak alapján, ezért más megközelítésűek a nemzetbiztonsági bizottság ülésén elhangzottak, illetve azok, akik ezt a véleményt képviselik. Abban nincsen vita, még a kormányoldal között sem, hogy ez károkat okoz, jelentős károkat; vannak ol yan vélemények, amelyek azt mondják, hogy ez szétveri a szolgálatokat, sőt a határozottabb és markáns vélemények még a szétverés tudatos szándékát is feltételezik - talán nem alaptalanul. A másik vélemény - az alkotmánymódosításról beszélve és folytatva - pedig a kormányzat felelősségét helyezi előtérbe, azt mondja, hogy a szolgálatokra való hatásának a feltárását, megismerését, mivel az előterjesztő nem tudta megtenni, és a kormány képviselője is néma csendben volt a vita indításakor, ezért azt kell mondan unk, hogy a kormánynak vannak lehetőségei arra, hogy megismerjék ennek következményeit, hogyan és milyen hatása lesz a szolgálatokra, illetve a kormánynak állnak rendelkezésére azok az eszközök, amivel ezt a félefajta kármentést meg kell tenni. Ezért mond ják többen, talán nem alaptalanul, hogy ellenzéki képviselők ne próbáljanak kormányzati felelősséget átvállalni, ez a kormány felelőssége. Mindezek mellett és ezzel egyetértve, hogy ez a kormány felelőssége, azért örömmel vennénk és várnánk a kormánynak az t a véleményét, amivel szembesíti az Országgyűlést, hogy ennek a törvénynek milyen következményei lesznek a biztonsági szolgálatok működésére. Nézzük a másik részét, a Történeti Hivatalról, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szól ó törvényt! Ahhoz, hogy véleményt alkossunk, hogy mit is kezdjünk vele, vegyük számba a gyengéit a törvénynek. Mindenféleképpen a gyengéi közé tartozik, hogy nem az iratok teljes körű megismerhetőségére törekszik, csak a Történeti Hivatalban levő iratokra vonatkozik. Említettem már, hogy számos ezen