Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
424 Szocialist a Párt részéről, különösen annak függvényében, hogy a jelenleg hatályos szabályozáshoz is visszalépés az, amit ide elénk terjesztettek, hiszen némán hallgatnak azokról, akik az egész rendszer, az egész piramis csúcsán álltak, működtették az egész rendszert , annak a haszonélvezői voltak. De miért érdemes a törvényt elővenni? Azért, mert nem megfelelő a jelenlegi szabályozás, és a múlt teljeskörűen nem ismerhető meg. Az eredeti szabályozás célja az volt, hogy a politikai közéletből kiszorításra kerüljenek azo k, akik együttműködtek, illetve fogyasztották a politikai rendőrség termékeit. Ez nemcsak hogy nem sikerült teljeskörűen az említett “na és?” és a törvény elszabotálása miatt, hanem az a csúfos helyzet fordult elő 2002ben Magyarországon, hogy nemhogy kisz orítani nem sikerült ezeket a személyeket, hanem az egyik prominensük, egy szigorúan titkos tiszt Magyarország miniszterelnöke lehetett, ezzel a szégyennel kellett szembesülni. Pedig létezik megoldás, több országban - ezek közé tartozik Csehország és Német ország is - van megoldás arra, hogy ezek kiszorításra kerüljenek, ezért azok a felvetések, amelyek azt mondják, hogy egy ilyen megoldás a nemzetközi jogi normákkal ütközne, teljes mértékben megalapozatlanok. Miért nem ismerhető meg a múlt teljeskörűen? Mié rt nem állnak rendelkezésre az iratok? Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem állnak rendelkezésre az iratok, mert 1989 decemberében, 1990 januárjában az iratoknak egy jelentős részét megsemmisítették, illetve széthordták olyan felelős személyek tevékenységé vel, aktív közreműködésével és felelősségi körében, akik közül ma is a Szocialista Párt padsoraiban találhatók, ilyen személyek viseltek ekkor ezért felelősséget. És azért sem ismerhetők meg teljeskörűen az iratok, mert nemcsak a IIIas főcsoportfőnökségné l keletkeztek ilyen iratok, hanem számos helyen. Annak idején fű, fa, vak, világtalan rendelkezett úgynevezett minősítési jogosítványokkal, tehát titkos ügyiratok előállítására igen sok szervezet jogosult volt, tehát a IIIas főcsoportfőnökség iratai ennek csak egy szűk szeletét jelentik. Nos, ebben a helyzetben milyen megoldásokat kell keresni és milyen megoldások közül válogathatunk? Mindenféleképpen a jelenlegi törvény hibáját kellene kiküszöbölni, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan szégyen, ami 2002ben velünk történt. A törvénynek az a hibája, hogy valakit lemondásra szólít fel, azonban ez nem érvényesíthető a lemondásra felszólított megfelelő együttműködése nélkül. Ezért olyan törvényt kell alkotni, illetve véleményünk szerint be kell emelni az alkotmányba, hogy ne gyakorolhasson közhatalmat az, aki 1990 előtt együttműködött az akkori politikai rendőrséggel, illetve ezek irányításában részt vett, és a termékeit fogyasztotta. A másik javaslattal pedig - és erre a Szocialista Párt is tesz kísérlet et - az iratok megismerhetőségét kell célozni. Mint említettem, ahhoz, hogy megismerjük annak az időszaknak az egész közigazgatási, társadalmi, politikai működését, intézkedéseit, nem kizárólag a IIIas főcsoportfőnökség iratainak a megismerése szükséges, hisz ebben az időszakban egypárti irányítás, pártállami diktatúra volt Magyarországon, tehát minden, így a IIIas főcsoportfőnökség is és a társadalom számos közigazgatási, közhatalmat gyakorló területe a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítása alatt állt , ugyanígy a IIIas főcsoportfőnökség is, ezért minden olyan iratra ki kell terjednie, a pártállam összes titkos iratára ki kell terjednie a szabályozásnak. Jelenleg ez nem ilyen, de egy kedvező pillanatban vagyunk, hisz a levéltári törvény szerint a közig azgatásban keletkezett és maradandó értékű iratok átadására a keletkezésüket követő tizenöt év múlva sort kell keríteni, ezért 2005. május 2án leszünk abban a helyzetben, hogy 1990. május 2a óta, az első demokratikusan hivatalba lépett kormány időpontját ól eltelik az a tizenöt év, amely lehetővé és szükségessé teszi az iratok levéltárba átadását. (10.50) Most már csak azzal a kérdéskörrel kell foglalkozni, hogy mi van azokkal az iratokkal, amelyeknek minősítése van, hisz a levéltári átadás ezekre nem vona tkozik. Ezeket az iratokat felül kell vizsgálni, megítélésünk szerint egy gyorsított eljárással felül kell vizsgálni azért, hogy a pártállam titkos iratai is bekerüljenek a levéltárba, és azok ott megismerhetők, kutathatók legyenek. Úgy gondoljuk, hogy ugy anazt a kutatásimegismerési szisztémát kell alkalmazni a levéltár esetében
