Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4068 volt. A természetes gazdasági fejlődés és a fennálló szabályozatlanság kölcsönhatásaként a piaci szereplők, a vállalkozások a kilencvenes évek második felére megerősödtek. (9.00) A megerős ödés magával hozta, hogy érdekviszonyaik egyre inkább kiterjedtek a piaci folyamatok befolyásolására. A gazdasági életet érintő büntetőjogi szabályozás követő jelleggel fokozatosan kiterjedt az előbb említett és a gazdasági társaságokról szóló törvényben s zabályozott piacra lépés, valamint a piaci lét fogalmára. Ez az időközbeni módosításokkal a mai napig kellő súllyal és megfelelően szabályozott. Ezzel szemben a piacszerzés és a piacon való működés jogszabályba ütköző mechanizmusait nem övezi büntetőjogi f enyegetettség. A piacon történő versenykorlátozó működés szankcionálását közelíti meg a Btk. 228. §ának tényállása a jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről. Jól látható azonban, hogy még ez a tényállás sem a verseny tisztaságának védelmében született , hanem a pályázati eljárások lefolytatásának formai tisztaságát szolgálja. Összegezve elmondhatjuk, hogy a tisztességes gazdálkodás a hatályos büntetőjogban szabályozott, a tisztességes piacszerzés és piaci magatartás azonban nem. A verseny tisztaságát sé rtő piaci magatartásokra büntetőjogi szempontból az erőhatás, az erőfölénnyel visszaélés és a szervezett elkövetés jellemző a leginkább. Ezt a büntetőjog szigorúbban minősíti, a szokásosnál nagyobb veszélyességet tulajdonítva ezen magatartásoknak, ami indo kolja a büntetőjogi szabályozást. A másik érv, ami büntetőjogi fenyegetettséget indokol, a veszélyeztetett érték, a piac szabályai, a piac demokráciájának védelme más piaci szereplők esélyeinek elvonásával, lerontásával szemben. A Magyar Köztársaságban nem csak a politikai demokráciát, de a piaci demokráciát is biztosítani kell. A tisztességes verseny kizárása egyfajta káros prejudikálás, amely mögött a monopolhelyzet kialakítása húzódik meg. Prejudikál, mivel kizárja a döntéshozó mérlegelését, kész helyzet elé állítja. Az egyeztetett árak és feltételek mentén létrejövő ügyletben nem a kiíró hoz döntést, hanem a pályázók saját érdekeik és feltételeik szerint. A gazdasági monopóliumok kialakulása nem lehet az állam érdeke, különösen akkor nem, ha közpénzekről van szó, mivel ebben az esetben az állam a fogyasztó, a túlfizetett beruházásokkal, az előnytelen feltételekkel őt károsítják meg, rajta keresztül pedig az adófizetőket. Fontosnak tartottuk azt is, hogy kizárólag a közpénzt érintő versenytorzító magatartás ok legyenek szankcionálhatók a büntetőjog által, ugyanis kizárólag a közvagyonnal, a közpénzekkel történő tisztességes, átlátható és haszonelvű gazdálkodás indokolhatja a büntetőjog alkalmazását. A Magyar Demokrata Fórum támogatja és üdvözli a tervezett mó dosítás e szándékát. Most engedjenek meg néhány konkrét észrevételt a tárgybeli törvényjavaslathoz. Azon túl, hogy az MDF támogatja a módosítás említett célját, további három területhez kapcsolódva szeretném ismertetni álláspontunkat. A tervezet szankcioná lni kívánja azt, aki bíróság vagy hatóság határozata alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat fenntartását akadályozza. Nem vitatható, hogy aki a kapcsolattartást akadályozza, jogellenesen cselek szik, mégis úgy véljük, hogy ennek szankcionálására nem a büntetőjog a megfelelő eszköz. A törvény egy olyan, igazgatási szabály megsértését rendelné büntetni, amellyel szemben létezik közigazgatási vagy végrehajtási szankció egyaránt, valamint megfontolha tó egy esetleges szabálysértési szankció is. Végiggondolva a rendelkezés gyakorlati jelentőségét, egyértelmű az is, hogy egy kisgyermek és a vele együtt, illetve a tőle külön élő szülő kapcsolatában nem megoldás, ha az őt nevelő szülő fél- vagy egyéves sza badságvesztés büntetést kap a kapcsolattartás korlátozása, akadályozása miatt. Ez a kapcsolaton nem javít, a szülők és a gyermek viszonyában érdemi megoldást nem hoz. A második ilyen észrevétel, hogy a tervezet módosítja a gyermekkorú sérelmére elkövetett erőszakos nemi bűncselekmények szabályozását, és azt a jövőben enyhébben kívánja büntetni. A hatályos Btk. szerint a 12 év alatti gyermekkorú sérelmére elkövetett erőszakos nemi bűncselekmények jelenleg minden esetben legalább 5től 10 évig terjedő szabads ágvesztéssel büntethetőek. A tárgybeli javaslatnak az a következménye, hogy a 12 év alatti gyermek sérelmére
