Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4067 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Elöljáróban engedjenek meg néhány szót az MSZPSZDSZkormány büntetőpolitikájáról, amelyen jól látszik, hogy a kezdetektől fogva nincs egy kiérlelt koncepció, nincs egy olyan elgondolás, amely mentén ezt a büntetőpolitikát korszerűsíteni, továbbé píteni lehetett volna. Meglehetősen hektikus és inkább követő jellegű az a magatartás, amit a kormány a büntetőjog területén gyakorol. Az előző ciklusban a kormány világos nézetrendszere mentén előbb értékelte a büntetőjogi intézményrendszer állapotát, maj d az ebből levont következtetések alapján alakította ki büntetőpolitikáját. A szándékokat világosan megfogalmaztuk, és világos választást tettünk értékek és érdekek között. Értéknek tekintettük gyermekeink életét, az ifjúság biztonságát, egészséges felnöve kedését, a család megtartó erejét, az átlátható és tiszta közéletet, a javuló közbiztonságot. Nyíltan vállaltuk, hogy az emberek életének és vagyonának biztonságban tartása a bűnözők bizonytalanságban tartásán múlik, amihez szigorú és következetes állami i ntézkedések szükségesek. Az előző ciklusban a büntető jogalkotás során egyértelmű kodifikációs igényeket kellett összehangolni, a jogharmonizációs kötelezettségek, a csatlakozási tárgyalások utolsó fázisában a bel- és igazságügyi fejezet lezárása, a terror izmus és a szervezett bűnözés elleni fokozott nemzetközi fellépés, a jogi személy büntethetőségének megvalósítása vagy a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények szankcionálása egyaránt jelentős szabályozási feladatok voltak. A jogalkotás mégse m volt kapkodó vagy követő jellegű. Az elmúlt három évben nem jelentkeztek hasonló mérvű és jelentőségű kodifikációs igények, mégis azt láthatjuk, hogy az elmaradások és az alkotmányellenes javaslatok jellemzik ezt az elmúlt három esztendőt. A kormányzat é s az igazságügyi tárca két, elvi jelentőségűnek minősített kérdésben is letette a voksát, a büntető jogalkotás pedig ezt a két kérdést állította hosszú időre a középpontba. A gyűlöletbeszéd és a kábítószerrel visszaélés szabályozására gondolok, ahol is min dkét esetben az Alkotmánybíróság megállapította az alkotmányellenességet. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése pedig megállapította, hogy az új büntetőeljárási törvénynek a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálására vonatkozó hiányos szabályai sértik a tisztességes eljáráshoz, ezen belül is a pártatlanság, a jogorvoslathoz való jog és a védelemhez való jog, valamint a bírói függetlenség és jogbiztonság alkotmányos alapelveit. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az új büntetőeljárás az eljárási formák köz ötti választáshoz nem kellően határoz meg mérlegelési szempontokat és esetköröket, valamint a büntetőeljárás nem tartalmaz olyan garanciális szabályokat, amelyek alapján a tanácsülés megtartásáról a bíróságnak az eljárás alanyait értesíteni kellene. A tárc a ezt a problémát már régóta ismerte, de nem tett javaslatot ennek megoldására. De essen szó a késedelmekről is! Az Alkotmánybíróság által előírt határidő, 2005. május 31e ellenére a tárca nem nyújtotta be a kábítószerrel visszaélés hatályon kívü l helyezett rendelkezéseket felváltó új szabályait. A családon belüli erőszak sokat emlegetett szabályozása úgyszintén nem készült el, és híre sincs az előkészítés alatt álló új büntető törvénykönyvnek. Most engedjenek meg néhány észrevételt a tárgybeli tö rvényjavaslathoz! Ezek általános észrevételek. A tárgybeli törvényjavaslat általunk legfontosabbnak tartott rendelkezése, amely szankcionálja a tisztességtelen piaci magatartást és a versenykorlátozás ugyancsak hosszú ideig váratott magára. Több mint egy é ve nyújtottunk be az Országgyűlésnek határozati javaslat formájában, hogy a büntető törvénykönyv határozza meg a közpénzek felhasználásával összefüggő tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmába ütköző tevékenységek büntetőjogi szabál yozását. Az MDF már hosszú ideje hangsúlyozza e szabályozás fontosságát, mivel a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás 1988ban jött létre Magyarországon, az ehhez kapcsolódó, a gazdasági folyamatokat ellenőrző rendszer azonban csak a kilencvenes év ek első felében kezdett kialakulni. A tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény is csak 1996ban fogadtatott el. Mindez azt jelentette, hogy a piacra lépés és a piaci lét már viszonylag korán szabályozást kapott, m íg a piacszerzés, a piacon való működés hosszú ideig szabályozatlan
