Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
4036 kapcsán jelentkeztek. Így nem látjuk indokoltnak, hogy csak két év reagálási ideje van a kárt elszenvedettnek arra, hogy kárigényét bejelentse. Sőt, nem tartjuk ezt jó üzenetnek a met róépíttetők felé sem, hiszen óhatatlan az, illetve lehetőséget teremt arra, hogy olyan olcsó vagy gyenge minőségű technológiák megvalósítása mellett döntsenek a beruházók, aminek biztonsága kérdéses, a káresemény bekövetkezte pedig valószínű. Ilyen esetben a kétéves észlelési idő miatt kevés jogszabályi lehetősége van a kárt elszenvedetteknek. Ezenkívül a védőtávolság kezelését sem tartjuk elfogadhatónak, nem mindegy ugyanis, hogy milyen típusú vasúti pályáról van szó, metróról vagy hagyományos vasútról, és a pálya nyomvonala milyen mélységben található, felszínhez közeli vagy távolabbi rétegekben. Mindezekkel együtt természetesen támogatjuk a jogszabály mai kor követelményei szerinti kiigazítását, de mindenképpen indokoltnak látjuk az említett témák módosít ását és a problémák orvoslását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 88 perces időkeretben. Elsőként Szal ay Gábor képviselő urat illeti a szó, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pár órával ezelőtt tárgyaltuk itt a parlamentben a 4es metró KelenföldBosnyák tér közötti megépítéséről szóló törvényjavasla tot. Én úgy érzem, hogy ez az előttünk lévő vasútitörvénymódosítás az előbb tárgyalt metrótörvény ikertestvérének is minősülhet, noha teljes mértékben egyetértek azzal, hogy természetesen nemcsak metróépítésre vonatkozik, hanem más egyéb föld alatti vasút építésre, azonban most aktualitást igazán a 4es metró építése ad, pontosan azért, hogy a továbbiakban rendezettebb viszonyok között folyhasson a metróépítés. Az ember valóban elgondolkodik azon, hogy eddig megépült Budapesten két metróvonal, sőt még sokka l régebben a földalattivonal, anélkül, hogy ennek jogszabályi környezete biztosítva lett volna, de tudjuk, hallottuk az egyik felszólalótól, más volt az az állami tulajdonú környezet, mint amiben most vagyunk, teljesen más. Jól tudjuk, hogy egy civil szerv ezet, az Erzsébetvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete, az ETKE milyen hosszú ideig és milyen eredményesen lassította - ha nem is hiúsította meg - a metróépítést. Én nem akarok most itt állást foglalni, hogy mennyire joggal vagy jogtalanul, de egy két ségtelen, hogy közös megnyugvásunkra szolgálhat az, hogy ennek a szervezetnek a vezetője is úgy nyilatkozott, hogy ezt az előttünk lévő törvényjavaslatot szükségesnek, jónak, hiánypótlónak tartja, és ennek a törvénnyé alakulását követően remélhetően nem le sznek hosszas viták, amelyek azután késleltetik a metróépítést. Szükséges tehát úgy módosítanunk a vasúti törvényt, hogy rendezett viszonyok között, a megfelelő civil jogi szabályokkal kezdhessünk neki most már a felszín alatti vasút építésének, mondjuk, a metróépítésnek. A tulajdon vertikális szabályozatlanságából adódóan jogos kérdés - itt is elhangzott már , hogy vajon meddig terjed a föld felszínétől lefelé a tulajdon, a tulajdonjog. Ez azonban nemcsak magyar viszonylatban, hanem európai jogrendszerben sem egyértelműen tisztázott. Számos kísérlet volt már a korábbiakban is ennek meghatározására, és ez mindig jogi természetű vitákat vetett fel. (20.00) A felszín alatti vasút által esetlegesen okozott károk megtérítése érdekében van tehát szükség erre a t örvényre, amit tömören úgy foglalhatnánk össze, hogy egyrészt az építőnek jogosultságot ad arra, hogy a nyomvonal által érintett ingatlanok alatt kiképezhesse a föld alatti vasútvonalat, metróvonalat, ugyanakkor kötelezettségévé teszi ennek előzetes bejele ntését az érintett ingatlantulajdonosok számára, valamint adott nem kívánt, rossz esetben az okozott károkat megtéríteni legyen köteles.
