Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz):
4037 A törvénynek több nagyon lényeges pontja van. Például mindjárt elsőként említeném meg a közérdekűség kimondását. Ezzel az intézménnyel először 2003 decemberében találkoztunk az akkor meghozott gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről szóló törvény megalkotása során. Mindannyian örültünk neki itt, a parlamentben, hogy kimondtuk a közérdekűséget, ez nagyban segítette, segít hette az autópályaépítések felgyorsulását. Ugyanolyan lényegesnek tartjuk, hiszen ugyanolyan tömegközlekedési eszközről van szó a metró esetében is. Itt, a föld alatti vasútépítésnél a közérdekűség intézményének kimondását, legfeljebb a kettőt összekapcso lva megjegyezzük, hogy talán indokolt lenne a közérdekűségről szóló közös törvényt megalkotni, hogy ne minden esetben - gátépítés, Vásárhelyiterv, autópálya, metróépítés - különkülön kelljen szakmai törvényekben intézkedni a közérdekűségről. Nagyon lénye gesnek tartjuk, mint említettem, hogy az ingatlanok jegyzékét rendeletben kell közzétenni, attól függően, hogy országos jelentőségű beruházásról van szó, akkor miniszteri rendeletben, vagy ha helyi jelentőségűről, akkor az önkormányzatnak kell a jegyzéket közzétenni, az ingatlanok tulajdonosainak az értesítését ily módon biztosítani. Nagyon lényeges az egyösszegű kártalanítás kimondása; valóban kártalanítás, kártérítés és kisajátítás hármas intézményéről gondoskodik ez a törvénymódosítás. Az egyösszegű kárt alanítás két éven belül veszti hatályát az előttünk lévő törvényjavaslat szövegezése szerint. Valóban megkérdőjelezhető, hogy miért pont két évig. Úgy gondolom, hogy eddig amilyen választ kaptunk, az nem teljesen kielégítő, tehát ez a kérdés továbbra is a levegőben marad, hogy miért pont két év az a két év, vane ennek valami tudományosan meghatározott oka, vagy esetleg csak egy ad hoc, ötletszerű időtartam. Nagyon fontos, hogy ezek az összegek, amelyeket kártérítés vagy kisajátítás gyanánt a tulajdonosokna k kifizetnek, adó- és illetékmentesek. Erről is gondoskodik a törvény, és tudjuk, hogy ez mennyire lényeges. Valamint azt is érdemes megemlíteni, hogy természetesen nem jár kártalanítás azon építmények után, amelyek felépítése a törvényben vagy jogszabályi lag megkövetelt építési engedély nélkül, tehát svarcban, feketén történt. Azt hiszem, a jogállamiság lényeges intézménye, hogy ez bekerült ide a törvénybe. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatba foglalt kérdések szabályozására vonatkozó törekvést senki sem vitathatja, itt alapvetően a Házban sem vitatta senki. Üdvözöljük ezt a hiánypótló törvénymódosítást. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége részéről azt tudom mondani, hogy a frakciónk a törvényjavaslat elfogadását támogatja a parlamentben. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Wintermantel Zsolt képviselő úrnak, Fidesz. WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, két napirenddel ezelő tt foglalkoztunk a 4es metróról szóló törvény módosításával, illetve új törvény elfogadásával. Tudjuk, hogy 2004 januárjában köttetett meg a szerződés a fővárossal a 4es metróberuházásra, és még ekkor sem, sőt még ezután jó ideig nem volt jogerős építési engedélye a metrónak. Civil szervezetek, tulajdonosok próbálták jogaikat érvényesíteni, aggályaiknak hangot adni. Azt gondolom, méltatlan vádak érték ezen tulajdonosokat, civil szervezeteket. Egyesek, köztük például a főpolgármester úr is a metróberuházás akadályozásáról beszélt, holott ők csak a jogos aggályaiknak, kérdéseiknek adtak hangot. Maga ez a törvényjavaslat bizonyítja, hogy a metróépítésnek ez a jogszabályi környezete jogilag előkészítetlen és rendezetlen volt. Én magam mint fővárosi képviselő i s többször hívtam fel a figyelmet a sajtó nyilvánosságán és szakmai fórumokon keresztül arra, hogy jogilag rendezetlen a metróépítés háttere. Tehát az első, amit ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán meg kell
