Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4035 kár, hiszen a törvény megalapozza, hogy erre joga van az építőnek, de az nem felt ételezhető, hogy ez teljesen meghatározható, de ezt tűrni kell. (19.50) A másik fontos dolog a kisajátítás, amely teljes és azonnali kártérítéssel egész pontosan megtérítését jelenti a vagyonnak azzal, hogy a tulajdonosváltozás megtörténik. Ezt elsődlegese n piaci alapon kell megkísérelni, és csak másodfokon jön be az államigazgatási eljárás, amikor az illetékes közigazgatási hivatal, amely a területen illetékes első fokon - aztán később persze másodfokra is lehet menni , elvégzi a kisajátítási eljárást. Ez nyilvánvalóan akkor áll elő, amikor az ingatlan nem óvható meg. Itt pedig az a nagyon lényeges momentum, hogy a közérdek legyen belealapítva megint a törvény által, hogy a bíróságon már ne kelljen bizonyítani, hogy ez a fontos valami a köz érdeke vagy sem , hiszen, ha a törvény azt mondja, hogy ez közérdek, akkor ezzel a kisajátítás egy fontos körülménye meg van alapozva. A harmadik elem, amiről már igen sok vita folyt eddig is, pedig az, hogy vane kár, és akkor vane kártérítés. Bármikor, bárhol, tehát pé ldául szomszéd ingatlanoknál előállhat a jövőben bármilyen kár. Ez már nem jogszerűen okozott kár, ez már jogszerűtlenül okozott kár, itt már a kártérítés ténye alapozódik meg, és a kár okozásának, a kár felfedezésének pillanatától számítva öt évig a polgá ri törvénykönyv szerint bármikor érvényesíthető, nyilvánvalóan azzal szemben, aki a kárt okozza. Ez valószínűleg a jövőbeni üzemeltető lesz. Úgy gondoltuk, hogy ebben a törvényben ezt a három dolgot nem lehet egységesen kezelni, tehát nem lehet arra vállal kozni, hogy az építés és az üzemeltetés jövőbeni minden eshetőségére felkészülve valamilyen egységes megoldás kerüljön felkínálásra. Ezen túlmenően pedig, úgy gondoljuk, azok a részterületek, amelyekre a törvényi szabályozás vonatkozik, kellő mértékben le vannak fedve a kártalanítás, a kisajátítás és persze a kártérítés műfajában, ha idevesszük a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseit is. Mindennek köszönhetően - még egyszer elmondom - a költségvetési bizottsá g 15 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, és elfogadását javasolja. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a sz ót Lenártek András képviselő úrnak. LENÁRTEK ANDRÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság ellenzéki tagjai tartózkodtak a szavazásnál a vasútr ól szóló törvény módosítása kapcsán. Az elején szeretnénk jelezni, hogy a törvényjavaslat szükségességével teljes mértékben egyetértettünk, tartalmi részeivel pedig nagyrészt egyet tudunk érteni. Mint ahogy egyetértünk azzal is, hogy a felszín alatti vasút megépítése és az ezzel kapcsolatos problémák rendkívül fontosak a nagyvárosok tömegközlekedésében. Egyetértünk azzal is, hogy kezelni kell azt a speciális helyzetet, amely abból adódik, hogy a felszín alatti létesítmény építésével nem okvetlenül jár együt t a létesítmény feletti ingatlan tulajdonviszonyának megváltozása - például egy kisajátításos eltulajdonítás - vagy használatának módosulása. De a változtatás mindenképpen felvet egy tűrési kötelezettséget, és előidézhet károkat a felszín feletti ingatlan állagában. A Fidesz képviselői nem találták minden tekintetben körültekintőnek a szabályozás ezen elemeit, úgy ítéltük meg ugyanis, hogy kevés jogi lehetőség védi az ingatlan tulajdonosát, elsősorban a jövőben bekövetkező károk, kártérítések ügyében. Egy f elszín alatti létesítmény által okozott kár ugyanis nemcsak a létesítmény használatba adása előtt vagy annak kapcsán keletkezhet, hanem időben jóval később, például három, öt év vagy nyolc év múlva, esetleges földmozgások okán, illetve szóba kerültek itt i s nyilvánvalóan a tények, amelyek az elmúlt időben vízbeömlések, egyebek
