Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
3933 foglalkoztatottak száma. Ez ebben a 15 esztendőben nyilván a rendszerváltást követő sajátosságokból fakadóan ilyen értelemben teret nye rt. Törvényszerű tehát, hogy olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek egy ellenpólust képviselnek, és egy másfajta mozgást hívnak életre, például olyat, mint amilyen egészen más konstrukciós keretek között, egészen más viszonyrendszerben 1996ban vagy '97ben - nem emlékszem pontosan - a társasági nyereségadó tekintetében volt. Ha jól emlékszem, akkor 36 százalékos volt a társasági nyereségadó, 18 százalékra csökkentettük, a csökkentés eredményeképpen, ha nem csalnak meg az emlékképeim, másfélszer annyi forrás jött a költségvetésbe. Tehát igen, azt mondom én is, nyilván nemcsak szabályozni, szankcionálni kell, hanem ösztönözni is kell, ezeknek a módját is meg kell találni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP, 8 perces időkeretben. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A törvényjavaslatról kialakult vitából látszódik, hogy egy kicsit szélesebb a megítélés környezete, mint szűken véve maga a törvényjavaslat, hiszen alapvetően olyan kérdésekről beszélünk, ami a gazdaság számára alapkérdés, hogy vajon hosszú távon vagy rövid távon fenntarthatóe, illetve orvosolhatóe más oldalról a fekete, a szürkegazdaság továbbélése. Én úgy gondolom, hogy ennek tekintetében és ebben a szegmensben, amiről most beszélünk - tehát döntően az építőiparról beszélünk - vannak nem törvényhozói eszközök. Néhány ilyen, nem törvényhozói eszközökre már célzást tett a miniszter úr. Bár törvényhozói feladat a minim álbér, és adott esetben vannak olyan szektorok, például a közszolgálat, ahol differenciáltan is a minimálbér meghatározásra került a bértáblákban vagy az illetményalap segítségével, de úgy gondolom, hogy ezt a versenyszférában is végig kell gondolni. (20.20) Nagyon kevés, gyakorlatilag nincs is olyan ágazata a magyar gazdaságnak, ahol ágazati bérmegállapodások segítenék a feketemunka kiküszöbölését, illetve önmagában a munka megbecsülését. Alapvetően védi az embereket, ha például az építőipari ágazat a mostani saját maga által kitermelt, saját maga által kidolgozott bértáblával fogja segíteni, hogy bizonyos mesterségek, bizonyos képzettségek ne a ma egyébként országos szinten elfogadtatható minimálbéren dolgozzanak, hanem figyelembe venné minden ágazat, hogy a könnyűiparban, a textiliparban, a bőriparban nyilvánvalóan nem bírja el, nem termelhető meg jobban a foglalkoztatás a minimálbérnek egy magasabb szintjén. Megszöknének, mint ahogy eddig is jelentős mértékben tették, eltávoznának Magyarországról azo k az iparágak, vagy nem is feltétlenül iparágak, hanem azok a termelőegységek, amelyek még ezekben az iparágakban dolgoznak. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanakkor egy ágazati bértarifarendszer is kialakulhatna, ami nemcsak a minimálbér szintjén, hanem, mint az előbb mondtam, a szakma, a képzettség, a végzettség, a tapasztalat szempontjait is figyelembe véve besorolja az embereket, és az adott foglalkoztatotti létszám önmaga meghatározza azt az alsó limitet, amibe a munkaerő kerül, ami a munkaerő költsége, és ez védi azt a dolgozói kört, azt a munkavállalói kört, amely ebben az iparágban, ezekben a tevékenységekben a munkájával részt kíván venni. Ez egy komoly segítség, egy komoly ösztönzés az állam részéről is, és egy komoly lépés, egy komoly vívmány az ágazat munkáltatói részéről, akik most ezt felismerve, ezt a lépést meg fogják tenni. Vannak törvényhozó feladatok is. A törvényhozói feladatok közül az egyik legfontosabb, hogy ne mondjam, uniós alapvetés a verseny semlegesség kérdése. Ha minden ágazatra igaz, amiről itt beszélünk, tehát például az építőiparra is mint ágazatra igaz, akkor meg kell védenünk a tisztességes vállalkozókat. Biztosítanunk kell, hogy akkor, amikor ők beszállnak egy pályázatba, beszállnak eg y
