Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3930 Ha a gazda ság fehérítését kívánja a tisztelt kormány, egyetértünk vele, csak úgy gondolom, hogy akkor ösztönző foglalkoztatási és adópolitikát kell végrehajtani, és azt kell törvénybe iktatni. A minimálbérről csak annyit, tisztelt képviselőtársam, hogy minden béreme lés - az átlag 50 százalékos béremelés, sőt az idei béremelés is - a kassza bevételeit növeli. Jó, ha tudja. Az átlag 50 százalékos béremelésnek is a Pénzügyminisztérium, az államkassza látta a hasznát, az önkormányzatok viszont csak kiadást könyvelhettek el. De most nem akarok ebbe a kérdésbe belemenni. Úgy gondolom… (Kormánypárti oldalról érkezett közbeszólásra reagálva:) Ne tessék már mondani, hát nem finanszírozták le! Úgy gondolom, kiszámíthatóbb szabályozás is kell az építőiparban, amiről Mádi képvise lőtársam beszélt: áfavisszaigénylés, áfával kapcsolatos ügyek, központi és kormányzati beruházások kifizetése. Volt olyan beruházás, ahol egy év múlva sem fizette ki sok esetben a támogató kormány vagy annak valamilyen sufniszervezete a megítélt korábbi p ályázati összeget. Az alvállalkozókról egy szót hadd ejtsek, tisztelt képviselőtársam. Én úgy gondolom, hogy az alvállalkozás a klaszter típusú gazdaságban teljesen reális és normális folyamat. Aki azt mondja, hogy alvállalkozók nem kellenek, és ez a felel ősséget mossa el, az nem ismeri magát az építőipart. Ha valaki egyszer szerződött, ő felel az egészért, és rajta számon lehet kérni a minőséget is, a mennyiséget is, sőt a szavatosságot is. Így gondolom, tehát az alvállalkozók kérdése a szabad piaci vállal kozás kérdése, úgyhogy az téves pálya, amiről ön beszélt. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most visszatérünk az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalásokhoz. Megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Előre kell bocsátanom, hogy azzal a törekvéssel, ami e mögött a törvényjavaslat mögött húzódik - a feketemunka visszaszorítása , a Magyar Demokrata Fórum egyetért. De azért ér demes lenne először megvizsgálni, mi az oka annak, hogy Magyarországon a feketemunka, a szürkegazdaság ilyen méreteket ölt; egyes becslések szerint a GDP 30 százaléka ily módon termelődik meg, de természetesen kivonódik azon bevételi lehetőségek közül, ame lyek a büdzsét tudnák gazdagítani. Két oka van általában annak, ha az ilyen magatartás túlnyomórészt jellemző egy ország gazdaságára vagy a gazdasági élet szereplőire. Az egyik egy nagyon sommás véleményre alapozott ok é s indok: ha azt mondjuk, hogy az emberek már természetüknél fogva olyanok, hogy szeretnek adót csalni. Én meg azt mondom, hogy az emberek természetüknél fogva nem olyanok, hogy szeretnek adót csalni; az emberek természetüknél fogva becsületesek, az emberek természetüknél fogva szeretnek nyugodtan aludni, és általában szeretik az írott és íratlan szabályokat betartani, mert az nyugalmat, belső békét eredményez a lelkükben. De ha azok az előírások olyanok, hogy azok betartása olyan nehézségekbe ütközik, ami e setleg az egzisztenciájukat, a működésüket, a vállalkozásuk működését, annak életképességét, életben tartását veszélyezteti, akkor részükről az egy racionálisnak nevezhető döntés, ha azt mondják: ezek olyan előírások és olyan szabályok, amelyeknek a betart ása már az én érdekeimet oly mértékben sérti, hogy vagy abbahagyom azt a tevékenységet, vagy pedig megpróbálom kijátszani és kikerülni az előírásokat. Ha ezt a két dolgot számba vesszük, és elfogadjuk, hogy az emberek túlnyomó része becsületes és tisztessé ges, akkor meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az előírások, törvények, szabályok, amelyeknek a betartása ilyen nehézségeket okoz. Ráadásul azt is érdemes megvizsgálni, hogy melyik jobb egy ilyen vállalkozónak. Ha vállalja a törvény megszegését, a törvény enkívüliséget, ha vállalja azt, hogy esetleg rendszeren kívül marad, ha a rendszeren kívül maradás számára kifizetődőbb, hiszen a tettenérés vagy a lebukás veszélye
