Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3931 viszonylag kicsi, és ha el is kapták, akkor a befizetendő büntetési tételek viszonylag könn yen kiegyenlíthetőek, és a vállalkozást nem sodorják veszélybe, akkor nyilván ezt fogja tenni. Tehát a kormány, ha a szándéka tiszta és szakmailag megalapozott, erkölcsileg megfontolt, akkor először megnézi, hogy melyek a jelenleg hatályban lévő törvények azon részei, amelyek a jelen működési körülmények között egyszerűen nem tarthatók be; ha egy vállalkozó azokat az előírásokat, törvényeket betartja, akkor biztosan csődbe viszi a saját cégét. A gazdaság számos területéről tudok olyan példákat - és azt hisz em, mindnyájan fel tudunk sorolni , amelyek esetében az előírások következetes betartása annak a vállalkozásnak a rövid időn belüli csődbe juttatását eredményezi. (20.10) Én azt hiszem, hogy a törvényelőkészítés legnagyobb problémája az, hogy ezt a két “ apróságot” nem vette figyelembe, és egy egyébként nem betartott törvényt megpróbál még szigorúbb szankciókkal betartatni, de ez idáig sem ment. Én azt hiszem, hogy a szándék elfogadhatóságától eltekintve az út, amit a kormány választott, rossz. Nyilvánvaló an ennek az oka a kapkodás, hiszen a száz lépés programja annyira nem átgondolt, mint amennyire nem átgondolt volt a ciklus elején az a rendelkezéssor - a kétszer száznapos program, a jóléti intézkedéscsomag , amit egyedül a Magyar Demokrata Fórum nem sza vazott meg, és aminek következtében a magyar gazdaság, a magyar költségvetés, a magyar pénzügyi helyzet oda jutott, ahol van. Egy rossz döntést kijavítani vagy korrigálni egy másik rossz döntéssel, meglehetősen nehezen fog menni, úgyhogy én ezt egy eleve k udarcra ítélt vállalkozásnak gondolom. De illik a szereplők véleményét megismerni, hiszen nem baj, ha a döntéshozók ismerik azok véleményét, akik elszenvedői, alkalmazói, részesei lesznek ennek a törvénymódosításnak. Mi kikértük az építőipari dolgozók érde kvédelmi szervezetének a véleményét, hogy ők erről az egészről egyáltalán hogyan gondolkodnak, de azt előre kell bocsátanom, hogy az ő érdekeik és céljaik egybeesnek a kormány törekvéseivel, hiszen az nem használ az építőiparban dolgozók egyikének sem, hog y a feketemunkát az építőiparral ez a mostani kezdeményezés teljesen egyenlővé teszi, ami egy iparág még maradék presztízsét járatja le. Az illegális foglalkoztatás terjedőben van Magyarországon, számuk több tízezer főre tehető, ezen belül az építőipari te rületen is természetesen vannak, de nem csak ott. Ez más ágazatokat is érint, és természetesen az ok az, amiről az előbb beszéltem. Azzal egyet lehet érteni, hogy a feketemunka visszaszorításának elsődleges eszköze a szigorú ellenőrzés és szankcionálás, ho zzáteszem: és a betartható törvények megalkotása és elfogadása. Ugyanakkor a feketemunka visszaszorítása érdekében tervezett jogszabályi módosítások esetenként tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek azonnali bevezetésére a vállalkozások nincsenek felkészü lve, nem is tudnak felkészülni, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, tehát ezek alapvetően őket fogják sújtani. Általános észrevétel, hogy a törvénymódosítás tervezett szövege előkészített változatainak alkalmazott definíciói, jogi fogalmai nincsenek összhangban a jelenleg alkalmazandó jogszabályi terminológiával. Ezen körülmények a jogszabályok esetleges hatálybalépése esetén bizonytalanságot és részben alkalmazhatatlanságokat eredményeznek. Ezen túlmenően a jogszabálytervezetek egyéb, adott esetben magasabb jogforrási szintű rendelkezésekkel, jogelvekkel sincsenek összhangban. Mindezekre tekintettel szükséges lenne egy olyan jogharmonizációs folyamat, amely nemcsak ennek a törvénynek a módosítása, átalakítása, hanem annak a jogszabályi körny ezetnek, amiről az előbb beszéltem - és ebbe sok minden beleértendő , és együttesen tennék meg, hogy valahogy harmonizáljanak ezek a jogszabályok. Néhány szó a részletekről, hiszen mindjárt lejár az idő. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásnak s zankcionálása esetén szabályozni kell az építtető, a kivitelező, a felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr és felelős tervező felelősségi és hatáskörét. Jelen formájában a törvénytervezet vonatkozó paragrafusa értelmezhetetlen. Az esetek nagy hánya dában az építés, kivitelezés megkezdése előtt 20 nappal az alvállalkozók még nem ismertek, megjelölésük nehezen kivitelezhető. Az adatokban történő változások folyamatos bejelentése szintén nem teljesíthető. (Az
