Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter:
3853 Köszönöm szépen, frakcióvezetőh elyettes úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Kérem, hogy ezt gombnyomással jelezze! Igen, jelezte Göncz Kinga miniszter asszony. Parancsoljon, öné a szó. DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minis zter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretnék arra a felszólalási részre reflektálni, ami a köztársaságielnökválasztással kapcsolatos Harrach Péter felszólalásában, viszont szeretnék válaszolni azokra, amelyek a családtámogatási rendszer átalakítás át érintették. Harrach Péter valószínűleg pontosan tudta, hogy a szociálpolitikai ellátórendszer átalakítása régóta felmerült. Ezelőtt körülbelül két évvel kezdődött el egy olyan hosszú tervezési folyamat, amiben végiggondoltuk azt szakemberekkel együtt, h ogy az a rendszer, ami kiépült a rendszerváltás után, mennyire tud megfelelni azoknak a követelményeknek, elvárásoknak, értékeknek, amelyeket az európai uniós csatlakozásunk szükségessé tesz. Tudjuk, hogy nagyon sok minden történt, sok szempontból ez az el látórendszer segíteni tudott a szegénység mélyülésén, de nagyon sok mindent nem tudott kivédeni. Nagyon sok olyan torzulása volt, különösen a családtámogatásoknak, amelyek időközben alakultak ki. Az egyik ilyen súlyos torzulása volt a rendszernek az, hogy miközben a családi pótlék alacsony volt, és pontosan a Fideszkormányzat idején egyáltalán nem emelkedett, belépett egy olyan adókedvezmény, ami ehhez képest aránytalanul magas volt, és aránytalanul nagy mértékben támogatta azokat, akik magas keresetűek, a kik le tudták vonni az adójukból azt az adókedvezményt, ami az alacsony keresetűek számára egész egyszerűen hozzáférhetetlen volt. (13.10) Ugyanezen idő alatt nem emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem. A kormányzás kezdete óta mondtuk, hogy átalakításokra szükség van, és ahogy mondtam, hosszú szakértői egyeztetések előzték meg az átalakítást, amire most került sor. Néhány nagyon világos alapelv, ami az átalakítást vezérelte: egyrészt az, hogy minden gyermek egyformán fontos a társadalom és a kormány számára, ezért azt az ellátási formát emeljük meg, amely minden gyerekhez egyenlő mértékben eljut. Ezenkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy gyermekek között ne tegyünk különbséget aszerint, hogy egyedül nevelie valamelyik szülő, vagy pedig családb an tud felnőni, azzal együtt, hogy mi is azt gondoljuk és tudjuk, hogy jobb a gyereknek, ha családban nő fel, mégsem büntethetjük azt a gyereket, akinek valamiért mégiscsak olyan helyzetben kell felnőnie, hogy csak az egyik szülője neveli. Nagyon világos ü zenete az átalakításnak az, hogy a nagyon bonyolult előző rendszerben azok jártak rosszul, akik alacsony keresettel mentek el dolgozni, hosszabb segélyidőszak után munkát vállaltak minimálbérért, mert elestek a rendszeres gyermekvédelmi támogatástól, és ne m tudták igénybe venni a családi adókedvezményeket. Kifejezetten munka ellen ösztönző volt, a nemzetközi irodalom egyértelműen azt mondja, amit mi is támogattunk ebben a helyzetben, hogy munkára ösztönözni nem a magas keresetűek esetében kell, mert ott nag yon sok egyéb munkaösztönző van, a munkaösztönzés kérdése mindig a minimálbér környékén élők esetében nagyon fontos. Tehát nagyon világos ez az üzenet. Fontosnak tartjuk, hogy érdemes legyen dolgozni, hogy minél többen munkát vállaljanak, mert tudjuk és go ndoljuk, hogy a szegénységből kivezető út elsődlegesen az, ha a szülők dolgozni tudnak. Azt gondolom, ezzel mindannyian egyet is értünk. Mint ahogy azzal is egyetértünk, hogy azt a perverz elosztást, hogy a magas keresetűek jutottak több kedvezményhez, ill etve közpénzhez, sokáig nem lehetett, de nem is akartuk fenntartani. Egyértelműen nem arról van szó, hogy a többgyerekesek kevesebb támogatást kapnának az új rendszerben. Tehát ezekhez az alapelvekhez alkalmazkodtunk, megmaradt a családi adókedvezmény egy része, pont akkora része, amit az alacsonyabb keresetűek is igénybe tudnak venni. Azt szeretném még elmondani - merthogy Harrach Péter utalt demográfiai tényezőkre is , nagyon sok ember tudja, az, hogy hány gyerek születik, nincs közvetlen összefüggésben a
