Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HARRACH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP):
3819 választási évet is, amelyet mi soha nem szoktunk így számolni (Derültség a Fidesz soraiban. - Halász János: Ne viccelj!) , és például a 2002esnél tisztességesen elismerjük a Fideszkormány akkori cselekedeteit, amelyek nem vitásan abban az évben egy magasabb emelést eredményeztek. De összességében ma a három évünk már több, mint az elmúlt négy esztendő emelkedése volt. Még valami arról a plusz 3 százalékról. Ez kompenzálni akarta azt, hogy ’99ben önök január 1jétől a 30 ezer fori ntot meghaladó nyugdíjban részesülőknek 18,4 százalék emelés helyett mindössze 11 százalékot adtak, és 7,4 százalékot vettek el egész életükre kiterjedően. Ebből két évre vonatkozóan nagy kegyesen visszaadtak 33 százalékot, tehát összesen 6 százalékot hár om évre. Vannak számítások - Harrach képviselő úrral erről már többször beszélgettünk és vitatkoztunk is , az összes veszteség az elmúlt három évben az önök ’99. január 1jei intézkedése miatt 101 milliárd forint veszteség volt, ezzel szemben önök azt mon dják a Rozsdy főosztályvezetőhelyettes úr által kidolgozott adatok alapján, hogy 36 milliárd pluszt adtak. Ez a számítás nem igaz. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Harrach Péter k épviselő úrnak, Fidesz. (12.30) HARRACH PÉTER (Fidesz) : Egy gondolat, ha ilyen kedvesen elvitatkozunk. A 22 százalékos, a polgári kormány idején történt emelést és a 18 százalékos négyéves valóságos és tervezett emelést nem én számítottam ki, hanem az appa rátus - de ne bántsák érte őket, képviselő úr. Ígérje meg, hogy nem bántják őket! Most számolták ki, az önök kormányzása idején, és a minisztériumból a lehető leghivatalosabb úton kaptuk meg. (Dr. Vojnik Mária: Benne van a 19 ezer a 2002es adatokban.) Tes sék, az államtitkár asszony egyetért vele. Nem akarom az időmet vitára használni, de tényekről van szó. S mindaz, ami közben mint vád elhangzott, az vád marad. Az eddig emlegetett 16 százalékos összeg hogyan áll össze, képviselő úr? Az egyik évben iksz szá zalék, a másikban más? Azt ön is tudja, hogy nem lehet négy évet összeadni, hanem a kezdetet és a véget kell összehasonlítani, mert a nyugdíjszámításnál ez már úgy érvényesül, mint a kamatoskamatszámítás, ezért nem az egyes évek összeadásáról, hanem a kii ndulópont és a végpont számításáról van szó. Mind a két ciklus számításánál ezt a módszert alkalmazta az apparátus. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Tóth István képvis elő úrnak, MSZP. DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányváltáskor a legfontosabb egészségügyi feladat az ellátórendszerben felhalmozódott feszültségek oldása volt. Ezért volt az első lépés az egészségü gyi dolgozók bérében mutatkozó egyenlőtlenségek, hiányok rendezése. Az átlagosan több mint 50 százalékos béremelésnek köszönhetően megállt a szakdolgozók kritikussá váló pályaelhagyása, és fennmaradt a működőképesség. Az adósságkonszolidáció harminc intézm énynek segített az adósságcsapdából való kijutáshoz, 2003ban 15 milliárdot fordított a kormány szakmai programokra, 15 milliárd forintos gépműszer beszerzés történt, és tizenkét intézményben indult címzett támogatásból rekonstrukció. 2003 áprilisában sza kmai és politikai konszenzussal lett elfogadva a népegészségügyi program. A 2 milliárdos kórházkomfortprogram eredményeképpen 207 intézményben sikerült ápolási eszközöket biztosítani. A korábbi 23 milliárd forintos éves növekedéshez képest 2004ben a házi orvosi ellátás plusz 14 milliárd forintot kapott. 96 háziorvosi központi ügyelet fejlesztésére negyedmilliárd forintot, 78 sürgősségi fogadóhely, illetve betegellátó osztály kialakítására pedig 300 millió forintot költött a tárca. Bővült a szűrések és gond ozások köre, elmozdulás történt az egynapos sebészet felé.
