Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
3771 A szovjet katonai beavatkozást a jaltai szerződés megszegéseként - idézve megint - ”gyalázatos szovjet puccsnak” minősítette Truman elnök Washingtonb an. A Szovjetuniót felszólította az Egyesült Államok és NagyBritannia, hogy tartsa be vállalt kötelezettségét, idézve Jalta idevonatkozó paragrafusát, hogy “a lakosság összes demokratikus elemeit széleskörűen képviselő, ideiglenes kormányhatalmat létesíts enek, amely köteles minél előbb szabad választások útján a nép akaratának megfelelő kormányt alakítani”. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ekkor már a Szovjetunió az egyezség betartása helyett további erőszakkal válaszolt, amit úgy vélt, hogy megkockáztathat, mert a két nyugati szövetséges leszerelte hadseregét. (Az elnök ismét csenget.) Ebben a becsapott állapotban az USA olyan felkészülésre szánta el magát és olyan szövetségi rendszer létrehozásába kezdett, ami NATO néven ismer ős, és ami negyven év múltán elhozta a Szovjetunió csődjét és a rab nemzetek felszabadulását. Köszönöm, elnök úr, itt folytatnám legközelebb. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Farkas Imre képviselő úr, “Tönkremehete a martfűi Tisza Cipőgyártó Kft., mert a munkaügyi tárca nem tartja be a könnyűipar súlyos helyzetének enyhítését célzó országgyűlési határozatot?” címmel. A képviselő úré a szó. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítése érdekében az elmúlt év őszén országgyűlési határozatot fogadtunk el. Az országgyűlési határozatban megfogalmazódik, hogy a munkah elymegtartó pályázatok elnyerésénél nem lehet kizáró ok a két éven belüli jelentéktelen összegű támogatás. Ezt az előírást egyébként egy MüM rendelet tartalmazza. A kormány érdemi lépése elmaradt, hiszen az országgyűlési határozatban foglaltaktól eltérően ezt a MüM rendeletet, illetve annak erre vonatkozó részét máig nem módosította. Amikor a gazdasági bizottságban a kormány beszámolt az országgyűlési határozat teljesítéséről, akkor úgy fogalmaztak, és ezt le is írták, hogy azért nem lehet ezt a rendelkezés t módosítani, mert az Európai Bizottság erre úgy reagálna, hogy a munkahelymegtartó támogatások esetében a mai támogatásokat korlátozná. Meggyőződésem, hogy ez teljesen alaptalan, hiszen a javasolt megoldás nem jelent összességében nagyobb mértékű támogatá st, csak igazságosabbá, arányosabbá tenné a foglalkoztatást segítő kifizetéseket. A jelenlegi munkahelymegtartó támogatások ugyanis nem normatívak, befolyásolja mértéküket az igénylők száma, a megyék részére biztosított támogatási keret nagysága, a kérelem benyújtásának időpontja - év vége felé már alig marad pénz ezekre a dolgokra , a megyei és országos szintű elbírálók szubjektív szempontjai. Hogy ez mennyire igaz, azt az is bizonyítja, hogy az egyes támogatások esetében nagyon jelentős különbség van a t ámogatás mértékében. Néhol például az egy főre vetített támogatás összege százezer forintokban mérhető, más esetekben egy főre vetítve a tízezer forintot is alig éri el. Ezt joggal kifogásolják a szakmai szervezetek, és az országgyűlési határozatot megelőz ően magam is többször kezdeményeztem már ennek a rendelkezésnek a módosítását. Sajnos hiába született meg az országgyűlési határozatban az erre történő felszólítás, mint ahogy eddig is utaltam rá, ezt a kormány nem módosította. Ez kellemetlenül érinti több ek között a választókerületemben levő martfűi Tisza Cipőgyártó Kft.t is, amely egy korábban megkapott hatmillió forint összegű támogatás miatt két évig, ez év őszéig nem jogosult munkahelymegtartó támogatásra. Nyilvánvaló, hogy amikor ez év őszén ez az id őszak letelik, akkorra már a pályázati források aligha fognak rendelkezésre állni, hiszen az évnek ezen időszakára ezek már teljes egészében ki fognak merülni, és előfordulhat, hogy ez a cég felszámolásba fordul.
