Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3734 abban biztos vagyok. De egyetértek azzal, hogy természetesen önmagában a pénz még ehhez nem elegendő. A pénz nem szokot t egyedül maradni, lesz ott szervezet is. Én is azt gondolom, hogy a törvényjavaslatban meghatározott összeg, ez a 25 forint körüli összeg évi 160 millió forintos felső korláttal megfelelő. Elhangzott a légi közlekedési balesetek, illetve repülős események szakmai vizsgálatával megbízott polgári kivizsgáló szerv által a polgári légi közlekedésben előforduló eseményekről szóló regiszter és a kivizsgálás módjának a szabályozása, adatbázis létrehozása, és az, hogy mindennek a kezelését ennek a szervezetnek, te hát a polgári légiforgalmi hatóságnak saját költségvetésből kell finanszíroznia. Ezeknek a törvényi rendelkezéseknek a módosítása a légi közlekedés területén tevékenykedő hatóságok és egyéb jogalkalmazó szervezetek hatékonyabb munkavégzését teszi lehetővé, elősegíti az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárások alkalmazását, továbbá a BudapestFerihegy nemzetközi repülőtér hatékonyabb működtetését. Ezért mi a magunk részéről, az SZDSZ részéről a törvény elfogadását javasoljuk a tisztelt parlam entnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (16.40) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólaló vezérszónoknak. A képviselő urat illeti a szó. HERÉNYI KÁROLY , az MD F képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy törvénymódosítás az Országgyűlés asztalára kerül, akkor mindig felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen indokok alapján történik meg ez a módosít ás pont most; ezt szakmai vagy egyéb követelmények, európai uniós csatlakozás, nemzetközi normák változása vagy egyebek teszike kötelezővé. Úgy emlékszem, hogy a NATO tagjaivá 1999 márciusában váltunk, és az Európai Unió tagjai is tavaly május óta vagyunk . A törvénymódosítások zöme ennek jegyében telt el, ráadásul ezt a törvényt 1999 óta már néhányszor módosítottuk, volt itt az asztalon. Az aztán végképp felfoghatatlan, hogy a törvénymódosító javaslat 32. §a, úgy a vége felé egy olyan dologról rendelkezik , ami szakmai szempontból semmiképpen nem indokolható, ez a tulajdonviszonyokat hivatott rendezni. Tehát igaza van Szalay Gábor képviselőtársamnak, amikor úgy minősíti ezt a törvényt, hogy ez egy salátatörvény, de azért lássuk be, hogy még a salátatörvénye knek is egy roppant speciális fajtája, hiszen aztán itt minden összekeveredett, amit össze lehet keverni. Attól tartok, hogy ennek a törvénynek az aktualitását ez az egyetlenegy paragrafus adja, a többivel körbe van rakva, mert nem hiszem, hogy a NATO előí rásai az utóbbi esztendőkben vagy az utóbbi időben oly mértékben változtak volna, hogy ezt a törvénymódosítást most indokolttá tennék. Hogy előrebocsássam: amennyiben a 32. § benne marad ebben a törvényben, akkor a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényjavas latot, függetlenül attól, hogy vannak szakmailag elfogadható részei, természetesen nem fogja támogatni, nem fogja megszavazni. Azt, hogy ebbe belekerült még az Autóipari Kutató és Fejlesztő Részvénytársaság, Kékesi képviselőtársam sem értette kristálytiszt án, hogy aztán ez hogyan került ebbe a törvénybe. Mindegy, benne van, de ez egy pluszadalék ahhoz, hogy ezt ebben a formában illetlen dolog elfogadni, tehát politikailag nem illő dolog, ha szabad ilyen kifejezést használnom. Itt a tisztességes megoldás az lenne, hogy ha a kormányzatnak vannak ilyen szándékai, az egy rendben lévő dolog, de akkor azt a helyén tárgyaljuk. Akkor az egy külön törvénymódosítás, egyébként, ahogy többen előttem megemlítették, a tartósan állami tulajdonban maradó, privatizációs törv ény mellékletét pont kormánypárti javaslatra ez idáig tárgyaltuk, tehát ezt ott meg lehetett volna ejteni, és akkor tudjuk, hogy miről beszélünk. Így, ebben a