Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3735 formában bizony politikai felelőtlenség, legalábbis az ellenzék részéről belemenni ennek a törvén ynek az elfogadásába és az ilyetén való módosításába. Tehát még egyszer hangsúlyozom, be is adtam egy módosító javaslatot, úgy tudom, Márton Attila képviselőtársam hasonló javaslatot adott be, hogy ezt a paragrafust, a 32est vegyük ki ebből a törvényből, és kezeljük külön, és akkor a dolog a mi részünkről le van tudva, és akkor foglalkozzunk csak a szakmai résszel. Azonban előre kell bocsátanom, hogy annak ellenére, hogy a szakmai rész kellően kidolgozott és kellően megalapozott, a mi szakértőink találtak néhány olyan apró módosításra szoruló előterjesztést, amit ebben a formában nem lenne érdemes elfogadni, talán módosító javaslatokkal lehetne segíteni a dolgon. Ha megengedik, akkor én ezeket most megosztanám önökkel. A 4. § (5) bekezdése, amelyet Márton A ttila is kifogásolt, megszünteti az államigazgatási jogorvoslat lehetőségét, a másodfokú eljárást. Ennek a következménye az, hogy az első fok után rögtön a bíróság következik, ami nehezen indokolható és nehezen magyarázható. A másodfokú hatóság - ez most a közlekedési felügyeleten van - viszonylag gyorsan tudja korrigálni az első fok esetleges tévedését. Ezt többéves hercehurcára, bírósági eljárásra kötelezni és ott próbálni megoldani, mi nem tartjuk egy jó megoldásnak, és ehhez a szakaszhoz, bekezdéshez mó dosító indítványt adunk be. Az 5. § (1) bekezdése az utóbbi időben már három alkalommal változott. Nagyon rövid időn belül ez a negyedik alkalom. Ez meghatározza, hogy a külföldi állami légi járművek magyar légtérbe való berepüléséhez milyen engedélyek szü kségeltetnek. Ez a javaslat kihagyja a Belügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot. Ezt mi nem tartjuk indokoltnak, tehát nem látjuk okát, hogy e két intézmény, minisztérium törlődjék ebből a listából. A 16. § (3) bekezdése nagyon hasonlít a 4. § ( 5) bekezdéséhez. A hatóság határozatát felügyeleti eljárásban nem lehet megváltoztatni - ismét a másodfok eltörlését veszi elő. Itt is határozott véleményünk, hogy a bírósági eljárást túl hamar hozza be, és túlságosan bonyolulttá és komplikálttá teszi az ü gyek megoldását. A 17. § (4) bekezdése egy rövidke mondatot tartalmaz: a szakmai vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak. Miért nem? Ezt nem értjük. Egyetlen magyarázata lehet, hogy ha nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, akkor ni ncs kötelező határidő az eljárás befejezésére, ami az előző esetben 30, illetve 60 nap lehetett. Mi azt gondoljuk, hogy legyen közigazgatási eljárás, mert akkor nem lehet évekre elhúzni egyegy ügy lezárását, hiszen most ez elég szorosan és elég konkrétan szabályozva van. A 19. § (1) bekezdése egy olyan fogalmat használ, ami meglehetősen szubjektív megítélésre ad lehetőséget. Úgy kezdődik, hogy “nem súlyos repülőesemény”. Ki dönti el, hogy mi a súlyos, ki dönti el, hogy mi a nem súlyos? Egy szakmai törvényb en lehetőleg kerülni kell az olyan megfogalmazásokat, amelyek a szubjektív megítélés nagy terére adnak lehetőséget. Mi ezt egy módosító indítvánnyal egy kicsit konkrétabbá kívánjuk tenni. A 22. § (4) bekezdését már előttem sokan szóvá tették. Éppen most tá rgyaljuk a gáztörvényt is, az az érzésünk, hogy abban is van egy ilyen felügyeleti díj. A hatóság eltartatására és az ezt követő szolgáltatás kifizettetésére jó. Jól mutatja ezt a 160 milliós plafon, amibe most kerül a hivatal fenntartása, de úgy tűnik, ho gy miután nincs konkrét leírás, ez nem tekinthető másnak, mint valami ellenszolgáltatás nélküli sarcnak. Ha ez valahova be lenne kötve, ha ezért a pénzért valami mérhető ellenszolgáltatást kapna a fizető, akkor a dolog teljesen rendben lenne, de így lóg a levegőben, és az embernek az az érzése, hogy már más törvények során is alkalmazott pénzelvonási aktusról vagy eseményről van szó. A 23. § (1) bekezdése a “légügyi főigazgató” megnevezést használja. Jelenleg nincs ilyen beosztás. Ezt a hatáskört jelenleg a légügyi főosztály vezetője látja el. Itt a törvény csak annyiban hibás, hogy egy olyan fogalmat vezet be, ami egyébként nincs forgalomban, hogy stílszerű legyek.