Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VÁRI GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3728 A repülőtér működéséhez szükséges, valamint a légi közlekedés biztonságát szolgáló alapvető berendezések azonban továbbra is á llami körben maradnak. Tehát a légi közlekedés biztonságát szolgáló alapvető berendezések állami körben maradnak. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelveiben foglalt rendelkezések értelmében ki kell alakítani a légi közlekedés biztonságát bef olyásolni képes azon események bejelentésének rendjét, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a légi járművet vagy bármely más személyt. A jogharmonizációs kötelezettség az események bejelentésére való kötelezettség meghatározására, a bejelentések é s az ezekkel kapcsolatos adatok kezelését végző szervezet kijelölésére, valamint egyes adatvédelmi rendelkezések megalkotására vonatkozik. A közösségi irányelvvel összhangban a feladatokat a független balesetkivizsgáló szerv látja el. A bejelentési kötele zettségre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseknek, az irányelveknek megfelelő kibővítések útján nagyobb eséllyel lehetséges a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető események megelőzése. A fennálló szabályozás módosítása révén lehetőség nyílik tová bbá arra is, hogy a lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vonatkozásában erre a célra létrejött szakmai szervezet vagy szervezetek a légiközlekedési hatóságtól egyes, tételesen felsorolt feladat- és hatásköröket átvegyenek. E megoldás révén a légi kö zlekedésnek ezt a rendkívül gyorsan fejlődő ágát annak a legnagyobb szakmai ismerettel rendelkező résztvevői a jövőben önszerveződés útján igazgathatják. Kedves Képviselőtársaim! Tudniuk kell azt, hogy jelen pillanatban Magyarországon a lajstromra nem köte lezett légi járművek olyan számban vesznek részt, ami a régi, tradicionális lajstromra kötelezett légi járművek számát három év alatt többszörösére haladta. A polgári légi közlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról szóló rendelet - az E urópai Parlament és a Tanács 2320/2002/EK rendelete - és az annak alapján kiadott közösségi rendeletek új feladatokat írtak elő a légi közlekedés védelmében. A tagországok kötelesek a nemzeti polgári légiközlekedési programon kívül képzési és minőségbiztos ítási programokat is kidolgozni, valamint azokat működtetni, továbbá a közösségi jogszabályokból adódó új feladatokat is elvégezni. Az új feladatok jó része azonban nem köthető egyedi hatósági aktushoz, hanem folyamatos felügyeleti tevékenység ellátását ig ényli. Éppen ezért egyedi hatósági eljárási díj megállapítása sem lehetséges. A feladatok ellátása ugyanakkor jelentős anyagi erőforrásokat igényel a hatóság részéről, amelyeknek a fedezetét meg kell teremteni. A hatályos szabályozás alapján a légi közleke dés védelmének költségei az utasokra átháríthatóak. Jelenleg BudapestFerihegyi nemzetközi repülőtér esetében utasonként ez 3,5 euró biztonsági díj beszedését jelenti. Ebből a díjból a repülőtérre települt, a légi közlekedés védelmében közreműködő hatóságo k a légi közlekedés védelmi tevékenységét fogják finanszírozni. Az újonnan megjelenő feladatok jelentős része azonban a légiközlekedési hatóságnál jelentkezik, miközben a repülőtér által szedett díjból nem részesül. A törvényjavaslat ennek kiküszöbölése ér dekében a közösségi szabályozással összhangban, a légi közlekedés védelmével összefüggő hatósági feladatok ellátása érdekében bevezeti a felügyeleti díj intézményét. Ezt az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója köteles negyedéves részletekben megfizetni a légiközlekedési hatóság részére. Az így beszedett felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légi közlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fe l. Az Európai Unióban érvényesülő piacliberalizáció, valamint a befektetők védelme szükségessé teszi, hogy módosításra kerüljenek az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér igénybevételére vonatkozó díj képzését m eghatározó rendelkezések is. (16.10) A javaslat szerint az árképzés elveit és módszereit a jövőben a gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítja meg, míg a részletes szabályokat az így kialakított elvek mentén a repülőtér üzemben tartója határozza meg. Ezzel lehetővé válik, hogy az
