Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
3715 Azt ígértem, hogy hozzászólásom második részében mondok egy példát , hogy most hogyan történik a vagyonkezelés. Nyíregyháza és 30 település több mint tíz évvel ezelőtt hozta létre azt a gazdasági társaságot, amelyik a vízszolgáltatást és a szennyvízelvezetést biztosítja körülbelül 160170 ezer lakos számára. Ma az országb an az egyik legpéldamutatóbban működő, gazdaságos, eredményeket felmutató korszerű gazdasági társaság. Ebben a gazdasági társaságban a következő tulajdonviszonyok vannak. A társaságba az alapításkor még a '9094. évi időszakban bevitte a vagyont a 30 önkor mányzat, a közműveket, a tisztítókat és egyebeket, és ez a gazdasági társaság tulajdonában van. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez egy tiszta helyzet, az amortizáció elszámolható, a fejlesztés a gazdasági társas ág tulajdonában működőképes. A később címzett és céltámogatásból megvalósuló szennyvízvezetékek viszont az önkormányzatok tulajdonában maradtak, és erre bérleti szerződést kötöttek az önkormányzatok a gazdasági társasággal. A vízkinyerő helyek pedig az áll am tulajdonában vannak, az állam tulajdonában is maradtak, ezekre kezelői jogot kapott a cég, és működőképes. Tehát azt szeretném mondani, hogy ez a gazdasági társaság minden évben az állami vagyonra jutó amortizációt elszámolja, minden évben beszámol az á llam felé és a tulajdonosok felé, hogy hova tette az állami tulajdonra jutó értékcsökkenési leírást, és ezt egy az egyben folyamatosan fölhasználja annak a vagyonnak a megőrzésére. Ha ott ez működőképes, akkor miért ne lenne működőképes akkor, amikor az ön kormányzat vagyonát kezeli így a gazdasági társaság? Ezt csak azért mondtam el, mert természetesen tudok olyan példát is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , amikor a vagyont bérbe adják, és se a működtető cég, se az önkormányzat n em képezi az ehhez szükséges felújítási költséget, és megjelenik az államnál, a mindenkori kormánynál és a parlamentnél a tulajdonosokat képviselő önkormányzati csoport, hogy tessék ideadni a felújításhoz a pénzt, mert nekünk nincsen pénzünk. És ezt pedig nem szabad megengedni, úgy gondolom, hogy a vagyont meg kell őrizni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most kétperces hozzászólásra kerül sor. Megadom a szót Dobó László képviselő úrnak, Fidesz. DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Új utakat keresnek az önkormányzatok - talán ebben az egy mondatban lehet összefoglalni ennek a törvénymódosításnak a velejét. És valóban ez az igazság, hogy új utat, új utakat keresnek arra, hogy az önkormá nyzatok létjogosultságát, vagyonát, feladatait és hatásköreit ellátva meg tudják tartani, mert bár Csabai Lászlónénak sok mindenben igaza van, és lehet valóban pozitív példákat felhozni a 3200 magyarországi önkormányzati település történetéből, de mégis az a valóság, azt hiszem, a túlnyomó többségében - legyen szó kistelepülésről, közepes városról, megyei jogú városról, vagy fővárosi kerületről, fővárosról , hogy az elmúlt időszakban, bár ez egy folyamatnak a része, a vagyonának jelentős részét felélte, el zálogosította, megszabadult tőle, meg kellett szabadulnia tőle. Én azt látom alapvetően problémának, hogy bár nyilván a parlamentben is több önkormányzati vezető ül, és nyilván vannak jó ötletek arra, hogy hogyan lehet mégis valami kiutat keresni abból a k éptelen gazdasági helyzetből, ami jelen pillanatban az önkormányzatokat jellemzi, mégis ezt a javító szándékot rontja az a párhuzamos folyamat, hogy emellett - és erről az előbb képviselőtársam beszélt már - az önkormányzatok jelentős hitelt kénytelenek fe lvenni működésük fenntartásához, és bár ennek egy része fejlesztési hitelként van fölvéve, lassacskán működésre fordítódik. És valóban, azokat a pozitív lehetőségeket, amelyekről az előbb szó esett, nagymértékben árnyékolja az a kép, hogy ez alatt a kormán yzat alatt a problémák elodázása végett olyan különböző hitelkonstrukciók születtek, amelyek 34 évre ugyan elkendőzik a hitelfelvételekből és azok