Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
372 Viszont önellentmondásba kerül a kormányzat, mert itt több képvi selőtársam is az átláthatóságról mint egy fontos, és a parlament általi ellenőrzésnek a lehetőségéről szól. Kérem szépen, én azt tudom mondani, hogy nem növeli sem ez a törvény, sem ezek a módosítások ezt az átláthatóságot, semmivel sem lesz a kormányzat j obban ellenőrizhető, hiszen csak mondok néhány példát, ami mutatja azt, hogy a parlamenten kívüli területeken döntően befolyásolhatja az állam vagy az állam nevében eljáró kormányzat, vagy a kormányzat nevében eljáró szerv, mint például a KVI esetében, hog y milyen pénzügyi gazdálkodási feltételeket teremt az autópályaépítések és annak üzemeltetése kapcsán. Azt gondolom, hogy nagyon fontos leszögeznünk az általános vitában, hogy az úgynevezett magántőkebevonási szándék, bizony úgy tűnik, pont a költségveté si tételek bizonytalansága miatt a kormányzat is irányváltásra szorult és kényszerült, és bizony egyre inkább abba az irányba kell mennie, amit egyébként 2002 előtt a kormányzat gyakorolt, magyarul, állami szervezeten keresztül végzi el a szükséges beruház ásokat, de a számoknál maradva, bizony közel kétszer annyi bekerülési összegért. És ez önmagában is figyelemre méltó, hiszen alapvetően síkvidéken történő beruházásokról van szó, és ezen beruházások, az egyébként a parlament által is elfogadott koncessziós szerződések olyan alapvető, sok tíz milliárd forintot érintő tételeinek a módosítására teremt lehetőséget, amelyeket feltehetően a koncessziós partnerek a pályázatok során már azon törvényi keretek között kellett hogy megtegyék, nem pedig ezen módosítások keretében. Ezért alapvetően fel kell tenni azt a kérdést, hogy a megváltozott közgazdasági, gazdasági szabályozóknak - értsd a beruházók számára olcsóbb beruházási, alacsonyabb költséghányaddal bíró beruházási lehetőségeket, amit törvény módosítása teremt meg - mennyi közhasznossága jelenik meg. Mennyivel lesz olcsóbb ettől a beruházás a kormányzat, az állam, a parlament és a fogyasztók, az autóutak, autópályák használói számára? Ennek bemutatása professzor úrnak, Horváth professzor úrnak nagy területe, a közpénzek és a közjavak áramlásának a kérdésében, bizony jelentős terelőlemezek beépítése történik, csak a 2. §ban megjelenő fizetési kötelezettség fedezetét az állam biztosítja. Ez önmagában is elég tág keretet biztosít, de igazából ami az igazi nagy elm ozdulás, és úgy tűnik, hogy a szerződő feleknek... - egyébként közismert, akik már ilyen szerződésekkel foglalkoztak, állandóan törekvése, hogy puhítsák számukra a feltételeket, a 11. §ban megfogalmazottak, és látszólag szerintem elég kevés ember van, aki akár itt, akár a nyilvánosság előtt az értékcsökkenés elszámolásának a rejtelmeiben mint számviteli kategóriában jártas, pedig ez egy olyan mondatot fogalmaz meg, amely egyértelművé teszi azt, hogy azt a zárt, közgazdaságilag és megtérülés szempontjából z árt rendszert, ennek a felelősségét, amelyből a magántőke még valamit is vállalhatna, az egyszerűen lehetőséget teremt a kormányzat számára, hogy átalakítsa, és bizony a kincstári vagyonkezelő számára a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekke l, illetve annak módosításaival, tegyem ezt hozzá, elengedheti, elszámolt értékcsökkenési bevételében pedig meg nem térülő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségeket elengedhet. Ez azt jelenti bizony, hogy azokat a költs égtényezőket, amelyek egyébként virtuálisan az értékcsökkenési kulcsok megállapításával számvitelileg keletkeznek, annak a reális pótlásához kapcsolódóan pénzügyi elengedésre nyílik lehetőség, tehát úgymond haszonszerzésre. Ez lehet, hogy önmagában egyébké nt ugyanolyan jó út és közgazdaságilag is értelmes megoldás, csak ennek van haszna, és ezt a hasznot próbálom keresni, hogy az a közjó javára hogyan jelenik meg. Erre nem kapunk választ, erre nem látjuk a lehetőséget. Ezért lenne fontos, ha a pénzügyekhez értő, költségvetéshez értő Pénzügyminisztérium is jelen lenne, és kellően szakszerű válaszokat adhatna a számok nyelvén. Az a kevés ember, aki számvitelileg is átlátja ezt a rendszert, meg kellene adni, hogy mind a szakértői a frakcióknak, képviselőknek, m ind pedig érdemileg az átláthatóság jegyében világos kép legyen, hogy tulajdonképpen miről fognak szavazni a képviselőtársaim. Mert én azt tudom mondani - Herényi
