Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
371 A témával való foglalkozást tovább bonyolítja és további konfliktus lehetősége - amiről ugyan képviselőtársaim beszéltek, de más összefüggésben - a célkitermelő helyek; miért innen, és miért amonnan? A kisajátítás és milyen áron? Jó volna, ha a szót: piac, verseny vagy valamiféle analízisre, elemzésre való utalást találnánk ebben a törvényben, utasítani a végrehajtót, hogy valamilyen módon úgy járjon el, hogy az átlátható legyen. Képviselőtársaim, ebben a Házban olyan sokszor használtuk a sz ót, vagy raktuk egymás tányérjára, hogy transzparencia, átláthatóság; itt aztán kellene az átláthatóság iskolapéldáját megteremteni, mert különben - most harmadszor mondom, már szinte ismétlem magam - konfliktust teremtünk a törvényünkkel. Még talán annyit időtakarékosság miatt, de mégiscsak ezt mondanom kell, hogy amikor a PPP, ez a privát és közös összefogás történik, a közös lónak túros a háta jut eszembe, de nemcsak azért, hogy a két fél majd hogyan fog megegyezni vagy nem fog megegyezni, és mennyi konf liktus keletkezik vagy nem, de azért is, mert itt megint az ilyen egyesülések új vagyont teremtenek. Ha az új vagyonteremtés, meggazdagodás úgy történne, hogy azt már mindenki előre látja és mindenki boldog lesz, mert ha egyiknek több is jut és a másiknak kevesebb is az új vagyonból, akkor rendben van. Mert tételezzük föl, hogy itt nem újraelosztásról van szó, tehát nem úgy lesz valaki gazdag, hogy a másiktól elveszi, az elszegényedik, hanem új gazdagság keletkezik, ezért gazdasági haladás, fejlődés, és a t örvényhozónak az egyik szempontja ez. De amikor ez nem látszik előre, hogy milyen arányban lesz, különösen pedig súlyosbítja és további konfliktus magját veti el, ha a finanszírozásban szubvenciós elemek vannak. Persze, hogy vannak! Olvastuk már az 1. és 2 . §ban, hogy a kormány kedvezményes hitelt nyújthat, hogy átvállalhatja a kockázatot. Ugye, értjük mindnyájan, hogy a kockázatvállalásnak is pénzértéke van. Tehát ezek a tranzakciók, ezek a nyilatkozatok megint csak olyan helyzetet teremtenek, ami súrlódá s forrása lehet. Tisztelt Országgyűlés! Nem azért mondtam ezt el, sietve igyekeztem tenni, hogy lebeszéljem magunkat, az Országgyűlést vagy a kormányt arról, hogy a témával foglalkozzon, hanem azért mondtam el, mert ha így haladunk, akkor bizony több eleve n szenet hordozunk a fejünkre, mint amennyi szükséges, több konfliktust teremtünk. Tehát ezért tanácsolom azt, hogy a kormány foglalkozzon ezzel a témával, a módosító javaslatokkal. Hogy én javasolnáme mindnyájunknak, különösen az ellenzék oldalán, hogy e zt megszavazzuke vagy nem, jelenleg nem tudom. Attól tartok, hogy ebben a formában nem, de azért szeretnék, drukkolok egy jó törvénynek, drukkolok neki, de ez még nincs ott. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Domokos László képviselő, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim jó része elsősorban a környezetvédelmi és á ltalános sürgősségi, gyorsasági, rugalmassági szempontokat vetette föl, illetve képviselőtársam, Horváth János pedig már azon, a gazdaság irányába terelődő kérdéseket veti fel, hogy mivel is jár egy autópályaépítés, annak milyen gazdasági és más következm ényei vannak. (22.40) Én is azokra a paragrafusokra szeretném helyezni a hangsúlyt, amelyek a pénz, a költségvetés, a gazdálkodás szabályait, az átláthatóság kérdéseit vetik fel. Azt gondolom, ez messze kényesebb rész. Az eddigi vitának azon területeire ér demes hangsúlyt helyezni, és én nem vitatom, hogy a környezetvédelmi és más szempontok is legalább ennyire fontosak, de tudjuk nagyon jól, hogy az többnyire költségtényező egyébként, hiszen jó esetben elég erős ma is a hatósági engedélyezési jogkör, amely kellő körültekintéssel e törvénytől függetlenül is előírja azoknak a természet- és tájkároknak a helyreállítását, amelyek minden építkezéssel, így egy autópályaépítkezéssel is kapcsolatosak.
