Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PICHLER IMRE (Fidesz):
3698 szélesítettük a járulékalapokat. Megnyílik a lehetőség, hogy máshol csökkentsünk. De egyoldalúan nem megy. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Pichler Imre képviselő úrnak, Fidesz. P ICHLER IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan a törvénymódosítás általános vitájának a végére érünk, de azért szeretném elmondani én is azokat az észrevételeket, amelyek a kétpercesekben is és egyébként is megfogalmazódtak bennem. Az általános indoklásban azt olvashatjuk, hogy a kormány kiemelt célja a tudásalapú versenyképes gazdaság megteremtése, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igén yel. A tanulás, ezen belül a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének javítása a felnőttképzési rendszer fejlesztésének legfontosabb célkitűzései között szerepel. Azt hiszem, hogy ezzel a résszel maximálisan egyetértettünk a bizottsági ülésen is, és egyetlenegy ellenzéki képviselőnek sem volt kifogása ez ellen a megfogalmazás ellen. A négy törvénymódosítás közül kettővel szeretnék foglalkozni. Az egyik tulajdonképpen a javaslat szerint a szomszédos országokban élő magyarság számára ad lehetőséget a felnőttképzés támogatására. A szomszédos országokban kisebbségben élő magyarságot hasonló munkapiaci hatások és kihívások érik, mint a többségi nemzeteket. A szülőföldön való boldoguláshoz a határon túl is szignifikáns feltétel a versenyképes tudás megsze rzése. Így a határon túl is felerősödtek a tudás megszerzése céljából azok az elvárások, amelyek az átképzési formák sokféleségére, az alternatívát nyújtó iskolarendszeren kívüli képzési kínálat megteremtésére, bővítésére irányulnak. Mindez különösen igaz a még nem EUtagállamokban élők esetében, amely országokkal a csatlakozási tárgyalások talán felgyorsultak a közelmúltban. A törvényjavaslat a mértéket is meghatározza, mégpedig 5 százalékban a felnőttképzési célú keret terhére. Ezzel is egyetértünk, sőt a bizottsági ülésen elhangzott, hogy ezt az 5 százalékot feljebb kellene srófolni, akár 8 százalékra is. A másik törvénymódosítás lényegi része tulajdonképpen a felnőttképzési normatív támogatás rendszerének megváltoztatásáról szól. A felnőttképzés a közpon ti költségvetés fejezeti előirányzatából kap forrást. Nagyon fontosnak tartom, hogy a képzettek a munkaerőpiacon jelenjenek meg, és ne a munkaügyi központoknál munkanélküliként legyenek nyilvántartásba véve. Jó lenne, ha a szakminisztérium átfogó vizsgálat ot kezdeményezne, hogyan, milyen körülmények okozták a munkanélkülivé válást. Csak egy példát szeretnék mondani, bár itt már többször elhangzott a kétpercesekben is. Szeretnék visszautalni Gúr Nándor úr felszólalására; még nagyon az elején mondta, hogy a m unkanélküliségi ráta százalékosan is nézve most sokkal pozitívabb jeleket mutat, mint az előző időszakban. Nálam itt van két kiadvány is a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól, és példaként hadd említsem meg, hogy az én választókörzetemben 2003ban Sellye, Szigetvár és Szentlőrinc vonzáskörzetében hogy alakult ez a munkanélküliségi ráta: 2003ban 28,3 Sellye vonzáskörzetében, Szigetvárnál 2 1,6, Szentlőrincnél 14,6. (13.40) 2004ben ugyanezek az adatok: 33,8, 23,8, 16,8, 2005ben: 35,8, 26,4 és 18,3 százalékot mutatnak. Tehát sajnos azok a kormány által folyamatosan tett ígéretek, hogy a hátrányos helyzetű kistérségeket felzárkóztatja, és munkahelyteremtéssel megalapozza netalántán a családok jövőjét - ezek a számok nem ezt támaszt ják alá. Van olyan település a körzetemben, ahol a 429 lakosból 11nek van munkahelye, a többi mind támogatott. És ez az utóbbi három év terméke.
