Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3699 A szakképzésben keletkező források, amelyek korábban megvoltak, mára elaprózódtak, és egyre jobban érződik, ho gy gazdaságunk pangása miatt ezek az összegek még jobban beszűkülnek. Nem értek egyet azzal a módosítással, amely sikertelen vizsga esetén a képző szervezetet a normatív támogatás visszatérítésére kötelezné. Megint megállok egy pillanatra, el kell mondjam, többéves tapasztalatom alapján mondhatom, természetesnek tartom azt, hogy a vizsgabizottság mindig reálisan próbálja megállapítani a diákok tudását, és a független vizsgabizottság kapcsán, amely a kamarai képviselőből, aztán a minisztérium által delegált képviselőből és az iskola képviselőiből áll, reális képet mutat maga a vizsgáztatás. De - és itt van ez a “de” - amennyiben előfordul olyan, hogy egy képző szervezetnél a vizsgáztatás következtében vissza kell fizetni majd azt az állami normatívát, amit fe lvett ez a képző intézmény, akkor valószínűnek tartom, hogy a következő évben ezek a vizsgák már nem fognak reális képet mutatni. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a minisztérium a képzőkre próbálja áthárítani a felelősséget. A képzők felelősségét és sz erepvállalását a piaci elvárásoknak megfelelően kell kialakítania. Azt gondolom, hogy itt a minisztérium ki akar vonulni a felelősség alól, és ezt a felelősséget a képző intézményekre akarja hárítani. Tehát ha olyan támogatást ítél oda, amely munkaerőpiac i szempontból nem indokolt, akkor ezt akadályozza meg a maga eszközeivel. Tessék kormányzati felelősséggel odaállni, és azt mondani a támogatandónak, hogy jóval nagyobb a rálátása, nagyobb perspektívából látja, mint akár a képző intézmény, vagy akár éppen a munkaerőpiacon megjelenni kívánó és a képzésben részt vevő egyén. Tehát ezt én egy nagyon elhibázott gondolatnak tartom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra kö vetkezik Ékes József képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm, elnök úr. Ígérem, hogy utoljára kétpercezek, és a Göndör István képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni. Tagja voltam és részese voltam annak a többpárti egyeztetésnek , amelyik pontosan a területfejlesztési törvényből adódóan a regionális kérdéseket rendezte volna. Ezt mondom azért is, képviselőtársam, mert az általam elmondottakban - akár a tízpercesben, akár a kétpercesekben - nem azt kerestem, hogy melyik kormány mik or, milyen rossz döntést hozott, hanem azt látom, és azt próbáltam meg felvázolni, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy ez az áldatlan helyzet esetleg megváltozzon. És pont a négypárti egyeztetés után mi csodálkoztunk a legjobban azon, hogy maga az az elképzelés jó, hogy a regionális rendszerben valóban egy normális változás bekövetkezzen. Képviselőtársam, egészen biztosan visszaemlékszik arra, hogy Budapest volt a gátja a területfejlesztési törvény olyatén történő megváltoztatásának, hogy valóban e gy sokkal korszerűbb regionális nemzet tudjon kialakulni. Ez volt a legnagyobb problémája. A hajlandóság bennünk, ellenzékiekben, maximálisan megvolt. Csak azt hiszem, a bajt nem ott kell keresni, hogy miért bukott meg a területfejlesztési törvény rendszer ének az átalakítása, hanem nagyon jól tudjuk, hogy a parlamenti patkón belül ki milyen egyéb más beosztásban van, melyik megyei közgyűlés tagja, elnöke. És tulajdonképpen ez nem tette lehetővé a négypárti egyeztetésen magának a területfejlesztési törvény k orszerűsítésének a végrehajtását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra következik Gúr Nándor képviselő úr, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Pichler képviselőtársam azon mondatai, amelyek ar ról szólnak, hogy én bármikor is azt mondtam volna, akár ma vagy bármikor is, hogy a
