Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3697 Kétperces hozzászólásra következik Ékes József képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (fü ggetlen) : Elnök Úr! Nagyon köszönöm a szót. A Göndör István képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni, hisz Béki Gabriella mondta, hogy ennek a törvénynek egy olyan nagy hibája is van, hogy nincsenek meg mögötte a számítások. Ugye, az álla mtitkár úr emlékszik rá, amikor ezt elmondta Béki Gabriella képviselő asszony? Valóban nincsenek mögötte számítások, és itt jön be az, amit Göndör István próbált az én fejemre olvasni. Ha a 80 ezer forintos kötelező alkalmazási díjat számítjuk, akkor tessé k megnézni, mekkorák a közterhek. És akkor ehhez még nem számoltuk hozzá az esetleges iparűzési adót, nem számoltuk hozzá az ingatlanadót, amit helyileg vetnek ki. Csak egy példát szeretnék erre mondani. Az egyik településen bevezették az ingatlanadót, töb b százan váltak munkanélkülivé, mert megnőttek a terhei a helyi kis- és középvállalkozásoknak, innentől fogva csökken a kereslet, kevesebbet tudnak vásárolni az emberek, tehát már csökken az iparűzésiadóbevétel is az önkormányzatnál, tehát egy ilyen ördög i kör fog kialakulni. (A jegyzői székben Szűcs Lajost Vincze László váltja fel.) Erre próbáltam rávilágítani, Göndör képviselőtársam, el kellene azon gondolkodni - nem csak szavakban , hogy ma Magyarországon ez a magas mértékű adó, járulék- és közteher m ilyen mértékben és meddig tartható. Mert ma a vállalkozók azt mondják, hogy ha 40 százalék adóteher lenne, 60 százalék pedig maradna, akkor hihetetlen mértékben tudnák a fizetési fegyelmet, fogalmazzunk úgy, ők is a maguk részéről betarthatóvá tenni, és ez által mennyivel több munkaerőt tudnának teremteni, akár helyben, a településeken, akár pedig országosan is. Ebben kellene közösen elgondolkodni, és itt jön be, amit a képviselő asszony is az előbb mondott, hogy próbáljuk meg akkor ezeket a dolgokat átbeszé lni, és ennek a hatását megvizsgálni úgy, hogy valóban lehessen lépni is ebben. Mert ezek a közterhek, ezek az adó- és járulékterhek nem tarthatók sokáig. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra következik Göndör István képviselő úr, MSZ P. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Akkor mégsem kerüljük ki ezt a megbeszélést a nagy nyilvánosság előtt. Tisztelem Ékes képviselő urat, és én tudom, hogy tudja, csak nekem az nem tetszik, amikor egyoldalúan áll és egy olda lon áll. Képviselő úr, kormánykoalíció tagja tetszett lenni, amikor a minimálbért fölemelték, és a járulékokat változatlanul hagyták. Tessék elővenni a zárszámadásokat, és megnézni! Tessék elővenni az adóhivatal éves jelentéseit, és megnézni, hogy az adóbe vételek gyorsabban növekedtek, mint a bérek. Ezt nem mi követtük el. És most, amikor számon kéri, hogy magasak… - sőt egyetértek. Szerintem sem a kormány, sem a kormánypárti képviselők között nincs egy, aki azt mondaná, hogy kicsi a járulék a béreken. Nem! Ezért csökkentjük az egyik legszörnyűbbet, a fix egészségügyi hozzájárulást, és szándékaink szerint szeretnénk a többit is csökkenteni. Csak akkor kellene, hogy partnerek legyenek, képviselő úr, abban, hogy szabjuk át az önkormányzati finanszírozást. Erre irányult volna a kistérségi rendszer meg a regionális, de ebben nem voltak partnerek. Erre irányulhatna az, hogy a költségvetésben, az egészségügyi finanszírozási rendszerben és mindenütt meg tudjuk tenni azokat a lépéseket, amelyeket akár a száz lépés pr ogramja vagy más programok tartalmaznak. De úgy nem működik, hogy benyújtunk hosszúhosszú listákat a kiadások növelésére, utána meg azt mondjuk, hogy a fedezetül szolgáló bevételek, amelyek ezt biztosítják, azok meg magasak, az meg sok. Tehát itt egy mérl egszemlélet kell. Ezt kérem Ékes képviselő úrtól, akit tiszteletben tartok. Ezt kellene csinálni! Igaz, hogy ma csak a foglalkoztatási kérdés van, de mindaz, amit itt Gúr Nándor elmondott, már sokadszor, egyrészt, hogy mindenki vállaljon legalább egy kicsi t, ha nem is egyenlően, és akkor már
