Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
370 Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra jelentkezett, és megadom neki a szót, Józsa István, a Magyar Szocialista Párt képvise lője. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Én nem kétlem Németh Zsolt képviselőtársam hozzáértését és szándékát, hogy a közérdekűségről szóló általános törvényre szükség lenne, de azért szeretném megemlíteni, hogy a parlament elfogadta, ha jól emlé kszem, egyhangúlag, az országos területrendezési tervet, ami pont ezeket a vonalas létesítményeket jelöli ki. Tehát van már egy olyan törvény - pont ez az alapja ennek a gyorsításnak , amely a teljes infrastruktúrafejlesztésnek egy országos területrendez ési terv keretében törvényi hátteret ad. (22.30) Nem kétlem azt, hogy ezen lehetne például az alsóbb rendű, nagyobb számú utak irányába továbbmenni, de hogy egy ilyen lépés történt, azt hiszem, azt érdemes figyelembe venni egy ilyen vitánál. Köszönöm. ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Horváth János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Témánk a gyorsforgalmi közúthálózat, annak építése, mégis az kezd kialakul ni ezen hosszas vita és érvelés nyomán, mint ha nemcsak utat építenénk, hanem konfliktusokat is építenénk. Konfliktusépítés, konfliktusteremtés folyamata alakul itt, még ha nem is látjuk mindnyájan. Engedtessék meg, hogy figyelmeztessem magunkat néhány ily en elemre, mert bár volt néhány egészen a témához, az előttünk levő okmány témájához való hozzászólás; kezdte a legelején Soltész képviselő úr, aztán most Ékes képviselő úr és Németh Zsolt képviselő úr, a témához szakszerűen szóltak, egyetértünke vagy nem , de az előttünk lévő feladattal foglalkoztak. Ugyanakkor a konfliktus úgy épül be, tisztelt Országgyűlés, ebbe az előttünk lévő törvénybe, ha ebből így lesz törvény, hogy bizony aztán az majd kísérteni fog bennünket. Hogyan? Az egyik elem, amivel nem fogl alkoztunk eléggé, van rá ugyan utalás, a telekalakítási folyamat, az útirány kijelölése és általában a régióval való viszonya ennek az útépítésnek. Honnan és hová és hol halad keresztül? Döntő fontosságú, hogy hol halad keresztül, éppen a konfliktusmegelőz és céljából. Mert amikor épül majd, lesz, akinek ez tetszik, és lesz, akinek nem tetszik, és aztán évekig és évtizedekig kísértheti a környéket, hogy miért ott ment, és miért nem amott ment. Hogyan is? Erre sok példa van. Magyarországon talán kevesebb, de nemzetközi példa NyugatEurópában is, másutt is van. Ugyanis, amikor egy út valahol elmegy, annak következményei vannak a környező emberek vagyoni állapotára. Meggazdagodás és elszegényedés; az útépítés újbárókat teremt, újgazdagokat, mert - és most nem ré szletezem - az út aztán milyen új településeket létesíthet, új ipartelepítést vonzhat, ennek következtében az út melletti föld értéke, ami magántulajdonban marad, rendkívül, jelentősen megemelkedik. Tehát úgy lesz gazdag valaki, hogy az út arra megy feléje , és nem pedig valamerre, ami egy másik alternatíva lett volna. Példa, azt mondtam most, a konfliktusépítés. Aztán hogyan történik a finanszírozása? Tisztelt képviselőtársaim, a törvény azzal kezdi, é s nagyon helyesen kezdi, hogy mibe kerül, honnan, hogyan lesz megfizetve, és itt vannak megint azok a konfliktust gerjesztő vagy gerjeszthető kitételek, hogy a magántőke bevonásával, piaci forrásból, de a kormány odaáll mögéje, ha szükséges. Mikor szüksége s, és mikor nem? Ez az, amit Soltész képviselő úr már a legelején szóvá tett, figyelmeztetett rá bennünket, aztán mások is. Nevezetesen: ha ráhagyjuk a kormányra, tehát az Országgyűlés a kormányt bízza meg azzal, hogy esetenként döntse el, hogy hogy és min t, ez ugyan rendben van, azért van kormányunk, azért nem az Országgyűlés kormányoz, hanem a kormány kormányoz, de ha ezek a felhatalmazások olyan lazák, hogy konfliktusokat generálhatnak, akkor azok a konfliktusok meg is fognak jelenni. Tehát konfliktustör vényt alkotunk.
