Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3669 Sajnos lejárt az időm, pedig még a prémiumévekről is szerettem volna szólni, illetve arról, hogy én is fontosnak tartom a háttéregyeztetéseket, azt, hogy az érdekegyeztető tanács álláspontja micsoda, és azt remélem, hogy az ott felvetett gondolatok egy részét talán módosító indítványok formájában még lehet hasznosítani. Eg yébként a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a javaslatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig megadom a szót Csáky Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képvisel őcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. CSÁKY ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkanélküliség fokozatos növ ekedése, ezen belül is a pályakezdő fiatalok egyre nehezebb helyzete mára már a közvélemény számára is az egyik legégetőbb probléma. Ha a kérdést szakmai szempontból közelítjük meg, emlékeztetnünk kell arra, hogy nem csupán magyar problémáról van szó, hisz az Európai Unióban már a kilencvenes évek elején a gazdasági válság következtében a foglalkoztatási mutatók jelentősen romlottak. Az okokat illetően sokféle teória született, de két fő irányzat mindenféleképpen említést é rdemel. A klasszikus közgazdaságtan szerint a munkapiac hasonló az árupiachoz, melyben az árak szerepét a munkabér tölti be, s a keresletkínálat mechanizmusa külső beavatkozás nélkül magától megoldja a problémát. Ebben az esetben a munkanélküliség alapvet ő okának a magas bérszínvonalat tartják. Ez hazánkat illetően komolyan nem jöhet szóba. A másik modell szerint a munkanélküliség nem a magas bérszínvonal következménye, hanem az árupiaci kereslet elégtelenségére vezethető vissza. Ha kicsi az áruk iránti ke reslet, akkor a termelő kínálata is kevés, s így a munkaerő iránti keresletük is visszafogott. Modern államok foglalkoztatási politikája is ez utóbbi elméleten alapul. Az Európai Unió is a munkanélküliség csökkentése érdekében főként munkahelyteremtő intéz kedéseket vezet be. Az árupiaci kereslet ösztönzésén túl a költségvetésből finanszírozott közmunkákkal, a strukturális munkanélküliség ellen ható képzési programokkal, a munkaügyi hivatalok információs és koordináló szolgáltatásaival igyekeznek enyhíteni a munkanélküliségen. Ennek érdekében 2002ben foglalkoztatási irányelveket fogadtak el, amelyek a foglalkoztathatóság, a vállalkozóképesség, a munkahelyteremtés, az alkalmazkodóképesség és az esélyegyenlőség témaköreit ölelik fel, s az alpontokban megfogalm azott célkitűzéseket a tagállamok önállóságuk megtartása mellett saját hatáskörükben hajtják végre. Ezen irányelvek szemszögéből érdemes tehát megvizsgálni az előttünk fekvő négy törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! A T/16297. számú javaslat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló '91. évi IV. törvény módosításának célja méltánylandó. Méltánylandó, hisz fokozottabban aktivizálni kívánja azokat, akik munka nélkül vannak, inaktívak, elvesztették munkavégző képességüket, illetve a fi atalokat, akik nem szereztek megfelelő képzettséget, vagyis mindazokat, akiknek képességei, ismeretei nem felelnek meg a keresleti, a munkaadói követelményeknek. Ezt mondja ugyanis a törvényjavaslathoz fűzött általános indoklás. Feltehetően ez a magyarázat valamilyen túlbuzgóság eredményeként került az indoklásba, hisz a módosító javaslat arra nem ad választ, hogy miként kívánja aktivizálni az inaktívakat, illetve azokat, akik elveszítették munkavégzési képességüket. Vizsgáljuk meg ezek után, hogy a javasla tban megfogalmazott módosító rendelkezések mennyire alkalmasak a kitűzött célok megvalósítására! Megítélésünk szerint a javaslat benyújtója, a kormány abból a téves helyzetértékelésből indul ki, hogy a magyar gazdaság jól működik, s a működése további javu lásának csak egyetlen akadálya van, mégpedig az, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak vagy oda be sem kerültek nem kívánnak a munka világa aktív szereplőivé válni, ezért a juttatások
