Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3482 b elegondolunk, amiről egyébként nem beszélünk, akkor számolni kell a következményeivel, hova fogunk néhány év vagy évtized múlva jutni, ha minden így marad, ahogy most van. Tehát ebben az ügyben olyan nemzeti konszenzusra kellene jutnunk, amely nem pártpoli tikai alapon próbálja ezt a kérdést megoldani. A rendszerváltást követően én magam foglalkoztam még az MDF hivatali alkalmazottjaként kisebbségi ügyekkel, 156 romaszervezet vezetőivel való találkozásig jutottunk el. Oly mértékben volt megosztott akkor a ro matársadalom, amely megosztottság nagyjából ma is jellemző rá, és tulajdonképpen a magyar politikai struktúrát képezik le. Minden parlamenti párt megpróbálja magához édesgetni a romák egy részét, ez különösen intenzív a választásokat megelőző időszakban, é s amikor a választásoknak vége van, akkor általában nem történik semmi. Óriási felelősség ez, és én bízom abban, hogy az uniós csatlakozásból következő külső kényszerek talán jobb belátásra fogják bírni a politika szereplőit, és talán tudunk egy olyan való ban átgondolt és megfontolt programot közösen kialakítani és elfogadni, amely kormányzati ciklusokon átnyúlva és átívelve, talán évtizedeken keresztül meghatározza azt a politikát, amelyet a mindenkori magyar kormánynak folytatnia kell, ha ezt az óriási tá rsadalmi különbséget valahogy fel szeretné számolni. Alapvetően két területen igénylem és látok nagyon nagy szükséget az előrelépésre - teljesen egyetértek Béki Gabriellával , az egyik az oktatás. Én nagyon örülök, hogy példaként felhozta a Gandhi Gimnázi umot, hiszen amikor a kilencvenes évek elején az alapítvány és a gimnázium létrejött, én is nagyon jónak és nagyon érdekesnek találtam ezt a kezdeményezést. A mai napig nem eldöntött vita, hogy vajon ez a szegregált oktatás hasznose vagy kevésbé hasznos. Én magam úgy látom, hogy bizonyos körülmények és formák betartásával ez hasznos lehet. Ennek az oka pedig az, hogy ha megnézzük, az előbb hivatkoztam rá, körülbelül 800 ezer roma honfitársunkkal élünk együtt itt, a Kárpátmedencében vagy a Magyar Köztársas ág területén, ha megnézzük, hogy a 8 százalékos társadalmi jelenlét az értelmiségben hogyan mutatkozik meg, azt látjuk, hogy óriási a szakadék. Ez azt jelenti, hogy a középiskolába kerülő roma gyerekek száma osztályra vetítve az 1 százalék körüli értéket é ri el, az egyetemre bejutók még alacsonyabb százalékban tudnak odajutni. Ez azt jelenti, hogy amikor identitásuk, gyökereikhez való kötődés, nemzetiségükhöz való kötődés tudati dimenzióba lépne, akkor a környezetükben nincs olyan roma ember, aki példaként tudna előttük járni, és példát tudna nekik mutatni, követhető mintát tudna mutatni, hiszen csupa nem roma származású veszi őket körül, olyan környezetben vannak. (15.50) Hadd osszam meg egy élményemet önökkel, negatív élmény! Egy olyan orvosnővel találkozt am, akinek a neve, a külleme és nagyon sok minden elárulta a származását. Én nagyon nagy örömmel tapasztaltam, és ennek az örömömnek hangot is adtam, amit ő kikért, és elutasította. Tehát sokkal erősebb volt benne a nem roma társadalom felé kötődés igénye és ereje, mint hogy visszatérjen sajátjai közé. Az oktatás azért fontos, és az integrált oktatásnak ott lenne szerepe, hogy azok a végzett pedagógusok, roma származású pedagógusok, orvosok, ügyvédek, ha lesznek ilyenek, ne hagyják el sajátjaikat, hanem tér jenek vissza, és legyen egy olyan roma értelmiségi réteg, amely megmutatja a kitörés és a kiugrás lehetőségeit, és minta tud lenni azoknak a roma gyermekeknek, akik egyébként tehetségesek, ha a körülmények olyanok, szorgalmasak, és sokkal többre képesek, m int azt általában mi gondoljuk róluk. A felnőttképzés ugyanilyen fontos, nagyon speciálisnak kellene lenni, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a viszonylag kedvező munkanélküliségi adatok egészen másképpen néznek ki a cigány lakosság körében. Vannak olyan terü letei Magyarországnak, ahol a 7080 százalékot elérik. Ezt nem lehet általános és átlagos eszközökkel kezelni, ide nagyon speciális megoldások kellenek. De mindenféle speciális megoldás alapfeltétele az őszinte akarat, hogy vajon akarjuke ezeknek az ember eknek őszintén megoldani a problémáit. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
