Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP):
3483 Az anyag egyébként nagyon részletesen és nagyon helyesen kitér a kisebbségi jogok médiákban való megjelenésére vagy érvényesülésére. Az én felfog ásom egy kicsit eltér attól, ami a hazai gyakorlat. Nem én találtam ki, meg kell nézni, hogy 30 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban egy igen komoly társadalmi problémát például a médiák bevonásával és segítségével hogyan oldottak meg. Ha a kisebbségi műso rok műsorszerkezetben való elhelyezkedését, időtartamát, a rendelkezésre álló forrásokat nézzük, hogy miből tudják ezt megcsinálni, ott nincs is baj. Csak az a helyzet, hogy ezt általában csak a kisebbségek hallgatják, nézik, hozzájuk szól. Nem lesz a mind ennapos magyar valóság része az, hogy 800 ezer roma él velünk, és velük együtt kell élnünk. Ez akkor lehet majd így, ha megjelennek a magyar televízió képernyőjén roma származású bemondók, műsorvezetők megfelelő számban, ha a hírműsorokban a hírverseny nél kül - tehát ne kelljen a hírverseny feltételeinek megfelelni - olyan pozitív hírek jelennek meg minden krónikában legalább egykét percben a cigányságról, a romaságról, amelyek pozitív összefüggésben mutatják be az elért eredményeiket, így tudjuk a magyar tudatot - és az elején utaltam rá, hogy bizony én ott súlyos zavarokat látok - egy kicsit jobb irányba vagy pozitív irányba befolyásolni. Mert hiába minden, ha ezen a téren nem lépünk előre. Az idő eltelt, befejezésképpen csak annak a fontosságát tudom han gsúlyozni, hogy olyan súlyos, olyan mély társadalmi probléma ez, amit talán a politikum még fel sem fogott, de a megoldásnak egyetlenegy lehetséges és járható útja van, az pedig egy nemzeti konszenzus romakérdésben. Ezt csak közösen összefogva, a szakember ek, a társadalmi szervezetek, a civil szervezetek, az egyházak bevonásával tudjuk a siker esélyével megkezdeni és talán be is fejezni. A munkát, az anyagot köszönjük, és további sok sikert és kitartást kívánunk. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki kör végére értünk. Most a képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Egy írásban előre jelzett képviselői felszólalás van. Balogh Miklós képviselő úrnak adom meg a szót. DR. BALOGH MIKLÓS (MS ZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves kitartó Biztos Urak! Kedves Képviselőtársaim! Az országgyűlési biztos 2004. évi beszámolójában az szerepelt még, hogy “Az oktatási szegregáció kérdései” című tanulmány elkészült, de az oktatási és tudományos bizottság nem tárgyalta meg. Ez az anyag, ez a tanulmány egyébként megtalálható a mellékletben. El szeretném mondani, hogy ez a megállapítás már csak részben igaz, mert az albizottság, ami időközben megalakult, tárgyalta. Ez azért nagyon font os kérdés, mert izgat bennünket a szegregáció, hogy a fogalom mit tartalmaz. Fölmerült a bizottsági ülésen, hogy ezt a fogalmat határozzuk meg szociológiai, jogi értelemben is, és akkor azt ajánlotta Kaltenbach Jenő biztos úr, hogy ezt a témát is tárgyalju k meg, és ezért került ez az oktatási bizottság albizottsága elé, amely egy közös bizottság az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjaival. Szeretnék figyelmet kérni, és erről a tanulmányról szólni, mert megtárgyaltuk, és nagyon tanulságos. I gazából nem a főbizottság tárgyalta, mondom, hanem az albizottság. Ez a tanulmány - mint a jelentésben olvasható - tárgyalja a szegregáció fogalmát jogi és szociológiai értelemben, ismerteti az oktatási szegregáció típusait, kitér arra, hogy a vizsgálatok során milyen szegregációval kapcsolatos attitűdökkel találkoztak az oktatás szereplői körében, s részletesen kifejtik a szegregáció és az autonómia elhatárolási szempontjait. Bemutatja a tanulmány a jogellenes elkülönítés megállapításának útjait és jogköve tkezményeit, illetve az ombudsman, a kormányzat és az Országgyűlés erőfeszítéseit. Innen tudjuk - és szeretném közhírré tenni, és fel is hívom rá az Országgyűlés figyelmét , hogy szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egyegy településen belül k ülönböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok s a többi lakóhelye erősen elkülönül egymástól, a szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Magyarországon a
