Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (Mandur László): - VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Mandur László):
348 Köszönöm szépen. (Babák Mihály tapsol.) ELNÖK (Mandur László) : Kérem szépen, képviselő úr. Következik Ékes József kétperces felszólalása a függetlenek soraiból. Parancsoljon! ÉKES JÓZSEF (független) : Nagyon köszönöm a szót, elnök úr, és tal án a Varga képviselő úr és az államtitkár úr által elmondottakhoz is csatlakoznék. Egyrészt magával a kisajátítással az ember egyetért. Mert ha nézem a veszprémi tervezett gyorsforgalmi úton, a 8as út esetében nagyon fontos: az elmúlt három év folyamán se mmiféle építés nem történt, akkor ebben az esetben a kisajátításnak igenis van értelme. (20.50) A másik dolog a tájsebekkel kapcsolatos. Képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy majd 5101520 kilométerenként lesznek kavicsbányák. Tudja, én most kint voltam Nagybányán képviselőtársaimmal együtt. Amikor majd az aranykitermelés befejeződik, megjelenik a ciánszennyezett iszap, és közben a cég csőbe megy, ki fogja helyreállítani? Bennem a kérdés mindig itt merül fel: létezike környezetvédelmi biztosíték annak a cégnek, amelyik kisajátítással kavicsbányát nyithat? Tessék megnézni Ausztriát vagy Horvátországot! Gondolom, ön is elég sokat ült repülőn. Hány, környezetvédelmi szempontból természetvédelmi tájsebet lát, mondjuk, Ausztriában vagy Horvátországban, ahol tö mkelegével építették az autópályákat? Kérdés az, hogy milyen technológiát alkalmaznak, milyen hosszú távon készítik elő magát az útalapot, hány száz kilométeren keresztül viszik adott esetben a kavicsot, és mikor kezdik el betonozni magát az autópályát. Te hát nem törvényszerű, hogy Magyarországon 510 kilométerenként kavicsbányák legyenek. S ha majd a kitermelés megszűnt, hány vállalkozó fog tönkremenni, amelyik kavicsbányakitermelési engedélyt kapott arra az időszakra? Nehogy azt higgye képviselőtársam, h ogy most nem lesznek olyanok, akik majd 510 kilométerenként fogják fölvásárolni a földterületet, mert tudják, hogy alatta kavicsbánya van! Nem fog változtatni semmit, az égadta világon semmit. Köszönöm figyelmüket. (Taps a független képviselők soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Varga László, a Szocialista Párt képviselője. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Szó nincs arról, hogy én arra gondolnék, hogy az autópálya nyomvonala mellett 2 kilomé terenként lesz majd kavicsbánya. Ez anyaglelőhely, amely a töltéshez használt földre vonatkozik elsősorban. Nyilvánvalóan, ha az autópálya nyomvonalán nincs gazdaságosan kitermelhető kavicsbánya, akkor ott senki nem fogja keresni. Azokat az eseteket lehet kivédeni, ahol egy földhalom, egy, a tájat is esetleg elcsúfító föld autópályába történő beépítése mint kézenfekvő lehetőség kínálkozik. Ma ezt a törvény nem engedi meg, hanem el kell járni a bányanyitás szabályai szerint többéves munkával, csak közben az autópálya már 30 kilométerrel odébb kerül. Ezekre az esetekre vonatkozik. Egyébként mindazokkal az aggodalmakkal, amelyeket Ékes úr megfogalmazott, maradéktalanul egyetértek, a spekuláció miatti aggodalmával különösen. Ez esetben ugyanis az anyaglelőhely, a célkitermelő hely a kivitelező kompetenciájába tartozna, ő kérné meg a megfelelő engedélyt az agrárhatóságok véleményének kikérésével, ő használná föl. Nem ő gazdagodna rajta, hanem az autópálya kerülne annyival kevesebbe reményeim szerint. De hát csalód tam már én is. Én amiatt támogatom ezt messzemenően, hogy ez valóban a praktikus, értelmes egyszerűsítéseket szolgálja, és a tájat ne rondábbá, hanem esetleg harmonikusabbá tegye. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) :
